“A szomorúság az esti és a hajnali esőhöz hasonló, amely elszomoritja az embert és az állatot, de megtermékenyíti a földet, kisarjasztja a gyümölcsfákat, megérleli a datolyát, a gránátalmát és felpattantja a rózsabimbókat.”
Walter Scott
Egy érzés, amit már nem éreztem amióta… Most újra itt van, kínoz, gyötör és a földbe döngöl. 😦 De túl kell élni, nem feladni, mert az élet megy tovább. Most nincs erőm többet írni, de majd jobb lesz.
