Jöjj hát, Halál! Ne hagyd, hogy várjak! Elég volt a szenvedés! Jöjj, válts meg hát! Te jó Halál, te átkozott! Jöjj, ments meg már!
Adj Te nékem otthont, szabadíts meg a földi gondtól, töröld ki létem sok nyomát, világítsd át az éjszakát!
Hol bíztam, hol sírtam, volt sok könny, meg sok derű, a világ nem értett, mert magamhoz voltam hű.
Ha bűn volt, ha erény, a titok az enyém. Mert így vagyok csak én!
Ubul Világa 