116Sem fényes ünnepség, sem tűzijáték nem lesz a Buckingham-palotában, pedig sokak szerint lenne rá ok. II. Erzsébet királynő ugyanis mától a több mint ezeréves brit birodalom történetének leghosszabb ideje uralkodó államfője: túlszárnyalja ükanyja, Viktória királynő rekordját, aki 63 évig, hét hónapig és két napig ült a trónon.

Az ismert történész, Andrew Roberts országos örömnyilvánítást sürgetett, míg a képviselőház elnöke, John Bercow azt javasolta, hogy a királynő Balmoralból küldjön videoüzenetet alattvalóinak, melyet a westminsteri parlament előtt összegyűlt tömeg óriásképernyőn kivetítve nézhet meg.

Az udvar azonban ezt az ötletet is elvetette. Az uralkodó, akiről amúgy is úgy tartja a fáma, hogy életében nem tett egyetlen hibás lépést sem, végül szerencsés egyensúlyt talált az esemény teljes elhanyagolása és a költséges felhajtás között.

A kompromisszum értelmében II. Erzsébet a rekorddöntés napján adja át a szigetországban az utóbbi száz évben épített leghosszabb új vasútvonalat Edinburgh és Tweedbank között. A különleges alkalom tiszteletére a királynő gőzmozdonnyal vontatott szerelvényen teszi meg a 48 kilométeres festői utat.

Érdekes élményben lesz részük azoknak is, akik ezekben a napokban tesznek látogatást a királyi kastélyok, a Buckingham-palota, Windsor és az edinburgh-i Holyroodhouse egyikében, ahol II. Erzsébet uralkodásának legbeszédesebb, ikonikus fotóit tekinthetik meg. Az első egy 1952 februárjában, trónra lépése hónapjában készült fekete-fehér fénykép, amely a nem egészen 26 éves királynőt profilból ábrázolja. Az utolsó pedig alig néhány hete a Térdszalagrend éves ceremóniáján készült.

Az alattvalók a hivalkodástól tartózkodó, kötelességtudó, mindig a közjót szolgáló királynő érdemének tudják be a monarchia és a Nemzetközösség túlélését a XXI. században. Amikor II. Erzsébet 1952-ben trónra lépett, Nagy-Britanniának még gyarmatai voltak, a Fehér Házban Harry Truman lakott, a Kremlt Sztálin vezette, a brit miniszterelnök pedig Winston Churchill volt.

A BBC szerint a királynő volt a biztos igazodási pont az ország számára a viharos huszadik század második felében, amelynek során az gyarmattartó birodalomból Európa felé forduló modern állam lett. Gyakran emlegetik Londonban manapság, hogy az 1952-es Nagy-Britannia semmiben sem hasonlít a 2015-ösre.

Rendíthetetlen, állandó és kötelességtudó – a brit közmédia felmérése szerint ez jut eszébe leggyakrabban az alattvalóknak a királynőről. Az uralkodó népszerű, az utolsó – Diana walesi hercegnő 1997. augusztus 31-i halálos autóbalesetéhez kötődő – köztársaságpárti fellángolásnak éppen ezekben a napokban van az évfordulója.

Az országos gyász napjaiban a britek többsége nem tudta megemészteni, hogy a királyi család Balmoralban maradt, és nem Londonban vigasztalta az érzelmeiken uralkodni nem tudó embereket. Amikor azonban a búcsúztatás előtt II. Erzsébet és Fülöp edinburgh-i herceg, részben Tony Blair akkori kormányfő biztatására végre visszautazott a fővárosba, majd a Buckingham-palota előtt feketébe öltözve elvegyült a nép között, mindent megbocsátottak neki.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s