IMGP7982m11Finnországban december 6. a legnagyobb állami ünnep, amelyen az ország Oroszországtól való függetlenségének kikiáltására emlékeznek .

Finnország a XII. században svéd uralom alá került, s egészen 1809-ig Svédország része volt. Ekkor a svéd-orosz háborúban Oroszország elfoglalta a finn területeket. Az ország autonóm nagyhercegségként volt az orosz birodalom része egészen 1917. december 6-ig, amikor Finnország kikiáltotta függetlenségét, és teljesen elszakadt Oroszországtól. 1918-tól véres polgárháború vette kezdetét, mely a Mannerheim tábornok által vezetett kormánycsapatok győzelmével végződött. A II. világháború során a Szovjetunió újra megtámadta Finnországot, melyet követően a finnek kénytelenek voltak területeket átadni a szovjeteknek, azonban az ország megőrizhette függetlenségét.

A finnek a hivatalos állami ünnepen emlékeznek meg az ország függetlenségéért vívott harcokban elesettekről is. A hivatalos ünnep az állami zászló ünnepélyes felvonásával kezdődik Helsinkiben, a Tähtitorninmäki-dombon, ezután ünnepélyes istentiszteletre kerül sor a székesegyházban, amelyen a köztársasági elnök is részt vesz. A honvédség díszszemlét rendez valamely helyőrségi városban. A függetlenség napján több ezer tartalékost és hivatásos állományút előléptetnek. Egész nap lobognak a zászlók, este pedig két kék-fehér gyertya ég az ablakokban, amelyeket azoknak az emlékére gyújtanak meg, akik a finn függetlenségért harcoltak az orosz elnyomás idején.  Ez a szokás az 1920-as évekre és még korábbra megy vissza, amikor az orosz elnyomás elleni csendes tiltakozás jeléül kék-fehér gyertyákat gyújtottak Johan Ludvig Runeberg, a finn himnusz szerzőjének születésnapján. Egy népszerű legenda szerint a gyertyákat azért rakták az ablakokba, hogy jelezzék az első világháború kezdetén Németországba, katonai kiképzésre induló fiatal férfiaknak, hogy a házban megpihenhetnek és védve lesznek az oroszok elől.

A köztársasági elnök ünnepi fogadást rendez, amelyet a televízió is közvetít. A közvetítésnek évente mintegy kétmillió nézője van. A fogadásra a politikai élet képviselői, diplomaták, egyházi vezetők, élsportolók kapnak meghívást, díszvendégként természetesen jelen vannak az ország háborús veteránjai is.

Ezen a napon az egyetemi városokban a diákok fáklyás felvonulást szerveznek, amelynek része a hősök sírjainak megkoszorúzása.

1917-ben a függetlenség kivívásával  lehetőség nyílt az önálló finn állam megteremtésére és a nemzeti tudat megerősítésére. Azóta 93 év telt elé és a

finn nép méltó maradt megszerzett jogaihoz,olyan egységet és társadalmi szolidaritást tudott létrehozni,amely példaértékű  Európában,sőt az egész világon.

Ma a függetlenség szónak Veli-Matti Hynninen, lelkész szerint elsősorban egységet teremtő ereje van. Nem ad engedélyt az elszigetelődésre vagy a másokkal szembeni ellenségeskedésre.  Kapcsolataink fenntartásához intelligenciára,emberségre, demokratikusságra és hatékonyságra van szükség. Finnország éppen azért Finnország,mert nincs rászorulva,hogy másokat utánozzon és büszke arra, hogy  finnugor gyökereivel Európának és ennek a lüktető világnak természetes részét képezi. Nokia, Sonera, a mobiltelefonok, a fa és a papír Finnország védjegyei,amelyek iránt egyre növekvő a kereslet a világ piacain.

Hynninen szerint teljes joggal ünnepelhetnek a finnek, büszkén gyújthatják meg a kék-fehér gyertyákat az ablakokban,a hősök sírjain, a templomban és a nappali asztalán. Finnek lenni örömteli dolog, szerencsés osztályrész.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s