Április 2-án nyolcvanéves Csukás István Kossuth-díjas költő, író, Süsü sárkány és Gombóc Artúr atyja.

Kisújszálláson született, az elemi iskolát szülőfalujában végezte, első meghatározó élménye az olvasás megtanulása  volt, amiről ma is úgy gondolja, hogy ez a legnagyobb csoda: “Amikor megismertem a betűket, és elolvastam az első könyvet, más ember lettem. Rögtön tudtam, hogy a fejemben ész van és nem szilvalekvár. És hogy az eszemet mozgatni is lehet, és azt is el tudtam képzelni, ami a könyvben van. Működött a fejemben a képzeletmozi. Oda tudok utazni, ahol még sohasem jártam, bejárhatom a világot a szobámban ülve.”

A költészetet kamaszfejjel fedezte fel, s úgy döntött, inkább bölcsész lesz, de végül a jogi egyetemen kötött ki. Innen 1954-ben átjelentkezett a bölcsészkarra, de három év múlva hátat fordított az intézménynek. Első verseskötete 1962-ben jelent meg Elmondani adj erőt! címmel. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. Ebben az időben a kiváló költő, Kormos István biztatására a gyermekirodalom felé fordult, verseskötetei mellett sorra jelentek meg mese- és ifjúsági regényei. Első meseregénye az Egy szürke kiscsacsi volt, amelyet hamarosan követett a Mirr-Murr, a kandúr kalandjairól szóló kötet, amelyből Foky Ottó készített bábfilmsorozatot.

A hetvenes évek közepén jelentek meg nagy sikert aratott ifjúsági regényei, a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten és a Vakáció a halott utcában, amelyek humorukkal, lebilincselő stílusukkal felhőtlen szórakozást nyújtottak. Kivételesen jól sikerültek a művek tévéfilmes adaptációi is, 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte a fesztivál nagydíját és Az év legjobb gyermekfilmje címet is.

A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom meséinek egyes darabjai, A nagy ho-ho-ho-horgászról szóló történetek, valamint a Süsüről, a félelmetes külsejű, de jó szándékú, barátságos egyfejű sárkányról szóló meseregénye. Mint korábban, most is a rajz- és bábfilmváltozatok tették lehetővé, hogy e kedves mesefigurák szélesebb rétegekhez jussanak el, s meghódítsák a közönség szívét.
Csukás művei nemcsak a tévében arattak nagy sikert, mesedarabjait sorra mutatták be a budapesti színházak is. Mindemellett a versírásnak sem fordított hátat, a mesékkel párhuzamosan több verseskötete is napvilágot látott.

A mai napig közszeretetnek örvendő, rendkívül népszerű író több rangos kitüntetést is a magáénak tudhat, így többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-, 1984-ben Andersen-díjat kapott, 1987-ben övé lett az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben a Déry Tibor-jutalom. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták “magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”. 2009-ben megkapta a Könyvfesztivál életműdíját, 2011-ben Budapest díszpolgára és Prima Primissima díjas lett, 2014-ben ASSITEJ Üveghegy Életműdíjjal jutalmazták. 2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat kapott, 2016. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést vehette át.
2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház akkori igazgatója, az idei díjazottak nevét április 7-én, a Mesemúzeumban hozzák nyilvánosságra. A Zala megyei Teskánd általános iskolája 2008-tól az író nevét viseli, 2011-től Balatonszárszón Csukás Színház működik.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s