Sziasztok!

Már tegnap szerettem volna megírni ezt a cikket, a napom viszont másképp alakult és csak későn értem haza. Szóval tegnap volt ez a valentin napnak nevezett dolog, ami elvileg a szerelmesek napja.

Nekem ez mindig is olyan fura volt, hogy a szerelmesek napja, ahogyan karácsonyra is ráaggatták ezt a szeretet ünnepe jelzőt. Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy miért kell külön esemény arra, hogy szeressük egymást? Miért csak 1-2 napra vagyunk fontosak egymásnak, az év többi részén meg ölik egymást az emberek. Nekem ez így nagyon fura.

Tegnap mindenki nagyon szerelmes volt. Rengeteg étteremben lehetett látni szívecskés lufikat, lányok kezében virágokat és természetesen  búsuló szingliket.

De amúgy mi is az a Valentin nap? Tudjuk, hogy valójában miről is szól?

A wikipédia segítségével most megtudhatjuk, hogy miről is szól eredetileg ez a nap.

Az ókorból eredő ünnepet a keresztények február 14-én ünneplik, ami pontosan egy nappal az ókori Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe előtti nap. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.

A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium Romanum Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill († Róma, 869. február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból átvett Halloweent.

A Valentin napnak ez a formája, ahogyan nálunk is “ünneplik” nekem túlságosan csöpögős és képmutató. Inkább a finn verzióját preferálom, ahol február 14-én barátságnapot tartanak és ott nem a szerelmesek ünnepe.