Álmomban megjelent egy furcsa árny, hallottam énekét, hívó szavát. Tán most is álmodom, mert érzem én. A Fantom ez a titokzatos lény rég bennem él…

Üdv újra!

Végre itthon vagyok a kellemes légkondis lakásban, de sajnos nem úsztam meg, mert a nagy hőség miatt délután óta iszonyatosan fáj a fejem. Remélem nem sokára azért lehűl a levegő, mert én sem tudok állandóan légkondis helyiségben tartózkodni.

Ma már egyszer jelentkeztem egy napi bloggal, amiben a boldogság volt a téma, de úgy gondoltam ismét jövök egy cikkel, hátha van kedvetek olvasni. 😀 Egy kicsit körülnéztem a korábbi cikkeim között és van pár olyan rovat, amivel régen foglalkoztam, ilyenek a kedvenc filmjeim.

A most választott filmemről annyit kell tudni, hogy először nem is a TV képernyőjén láttam, hanem a Madách színházban 2004-ben. Ez pedig nem más, mint Az Operaház Fantomja.

A történetet 1986-ban Andrew Lloyd Webber vitte színpadra a musicalt Londonban és azóta töretlen sikernek örvend és azóta a világ számtalan pontján bemutatták színpadon és ezen felbuzdulva 2005-ben mozikban is bemutatták Joel Schumacher rendezésében.

A történet szerint Christine Daae, a fiatal szopránénekesnő a párizsi Opera Populaire tagja. Egy napon titokzatos pártfogóra talál, s azt hiszi, hogy ő a “Muzsika Angyala”, akiről korán meghalt apja beszélt neki. Az idegen azonban nem az Angyal, hanem a rejtélyes Fantom, aki rettegésben tartja a színház művészeit. Csak Madame Giry, a balett-tanárnő tudja, hogy aki a színházépület katakombái között rejtőzik, valójában egy torz arcú zenei géniusz.

c5af6c13e0f527deb6d5cce0447d4edc

Az operaház temperamentumos dívája, La Carlotta az új előadás próbáinak közepén távozik, a színház menedzserei pedig nem tehetnek mást, mint az újonc Christine-t állítják helyette a rivaldafénybe. A varázslatos bemutatkozás nemcsak a közönséget bűvöli el, hanem a Fantomot is. Ezentúl csak a lány érdekli és mindent elkövet, hogy pártfogoltja az opera új csillaga legyen. Szereti és bátorítja, egyengeti a karrierjét, de nem ő az egyetlen férfi, aki felfigyelt a fiatal énekesnőre. A színház gazdag patrónusa, Raoul de Chagne is körüludvarolja a lányt szerelmével. Christine-t rabul ejti ugyan karizmatikus és rejtőzködő mentora, de kétségkívül jobban vonzódik a rámenős és jóképű Raoulhoz, ami felbőszíti Fantomot.

A musicalnek van egy folytatása is Love Never Dies címmel, amit nem filmesítettek még be, de a színházak 2012 óta. Magyarországi bemutatóját tervezik a Madách színházban.

Nekem ez egy örök kedvenc. Ti láttátok már a filmet, vagy magát az előadást?

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s