Sziasztok!

Ma már jelentkeztem egy cikkel, de gondoltam írok még egyet, hiszen, ha nem is annyira nagyon, de talán egy kicsit különlegesebb ez a nap a számomra, hiszen:

26 éves lettem!

22712363_10208510893290472_9153170253199271251_o

Rengetegen felköszöntöttetek facebookon, messengeren, telefonon és élő szóban. Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ma gondolt rám, tényleg nagyon jól esik. Pár éve még nem is gondoltam volna rá, hogy a családomon kívül barátaim és ismerőseim is ilyen módon fognak rám gondolni valaha. Én magam részéről annyira jól nem élem meg már a születésnapokat. 20-tól, 24 éves koromig nagyon élveztem, de már tavaly is megcsapott a szele annak, hogy egyre közelebb a 30 és most, hogy 26 éves lettem, már azt sem mondhatom, hogy csak félúton vagyok. Egyre távolibbak már, azok az emlékek, amiket úgy éltem meg mai napig, mintha tegnap történtek volna. Például idén szeptemberben lesz az is, hogy 20 éve kezdtem el az általános iskolát. Emlékszem nagyon izgatott voltam és már óvodásként is arra vágytam, hogy iskolás lehessek. Az iskolától a mai napig nem tudok szabadulni.

Kaptam ma már kérdéseket, hogy hogyan fogok ünnepelni. Erre mindenkinek csak azt tudom válaszolni, hogy sehogy. Ez az életkor már nem az, amit ünnepelni szoktak és sajnos a gyerekzsúrok korszakából is kinőttem már. Ajándékokra sem nagyon tartok már igényt, bőven elég, ha csak gondolnak rám. Bár azt meg kell említenem, hogy az egyik legjobb ajándékomat már megkaptam a múlt héten. Nagyon vágytam rá és végül megkaptam a Star Wars: Battlefront II (2017) játékot, ami egy hatalmas élmény, még úgy is, hogy nem tudom full grafikával játszani.

A sok szép, és jó mellett viszont meg kell említenem, hogy nem mindenki gondol rám pozitívan, sőt mondhatnám úgy is, hogy egyáltalán nincsenek jó gondolatai rólam. Nem szokott érdekelni, ha valaki negatív kommentet hagy, de őszintén szólva a szülinapomon szarul esett. Ez a személy bár nem vállalja a nevét, én nagyon jól tudom, hogy ő kicsoda és tényleg nem értem, hogy mi célból kavarja a szart nekem, hiszen sosem bántottam. Nem voltunk puszipajtások soha, ez tény, de sosem tettem neki olyat, ami rossz lett volna. Kedves Valaki! Nem fogom még a monogramodat sem leírni, hiszen nem hatalmaztál fel rá, de azt kikérem magamnak, hogy a családom és a magánéletembe vájkálj! Neked, ahhoz semmi közöd! Nem bántottalak téged, így kérlek tartsd tiszteletben az én életemet is! Köszönöm!

Bár ez a negatív komment, ma egy kicsit rányomta a bélyeget a napomra, attól függetlenül jó látni, hogy mennyi embernek eszébe jutottam, még ha ezt javarészt a facebooknak köszönhetem.

Köszi még egyszer! Nem sokára visszatérek ismét a gyökereimhez és előveszem a fényképezőgépem, hogy újabbnál újabb fotókat oszthassak meg veletek. 🙂

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s