Sziasztok!

Most is egy napos csúszásban vagyok, mert tegnap este már nem volt erőm megírni az aktuális élménybeszámolót. Nagyon élvezem az itt létet, imádom, hogy 6 nap alatt már hét helyszínt jártunk végig, de nap végére mindig nagyon elfáradunk fizikálisan. Mentálisan viszont ennyire friss még soha nem voltam ennyire friss. A mai napot Helsinkiben töltöttük Aulikkivel és holnap reggel már repülünk is vissza Magyarországra. Most viszont a tegnapi kirándulásunkról szeretnék mesélni nektek egy kicsit.

A napunk jó korán indult, Seppo és felesége 9 órára jöttek értünk a szállásunkra és egy közel két órás autóút vette kezdetét. Itt csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy számomra is új információt tudtam meg mialatt kocsikáztunk. Itt Finnországban minden út, legyen az akár főút, akár autópálya, a használatuk ingyenes.

IMG_7499Körülbelül két óra után értünk be Turku belvárosába. Magát a belvárost a katedrálissal együtt csak autóból néztük meg, mert a fő célpontunk a szabadtéri néprajzi múzeum volt. Ez körülbelül úgy képzeljétek el, mint nálunk a szentendrei skanzent, csak itt egy korabeli finn városrészt tartottak meg az utókor számára. Először, amikor beléptünk úgy tűnt mintha nem is lenne olyan nagy az egész terület, de minden kis házba be lehet menni és meg lehet nézni a korabeli otthonokat és különböző mesterségek műhelyeit. A múzeum dolgozói korabeli öltözékben dolgoznak ezekben a műhelyekben és bármilyen kérdésre szívesen válaszolnak. Van itt minden: órásműhely, festő stúdió, korabeli nyomda és még akár képeslapot is lehet küldeni a helyi postahivatalból, ahol egy egyedi bélyeget nyomnak a képeslap hátuljára, ezáltal ez egy különlegességnek számít a filatelisták körében. Amúgy még egy bizonyíték arra, hogy milyen kicsi a világ. A falumúzeumban az egyik kis háznál magyarokkal futottunk össze. 🙂

Turku után Naantaliba utaztunk, ami 15 km-re fekszik Turkutól. Nem olyan sok autókázás után érkeztünk meg. Maga a város nagyon nyüzsis. Seppo szerint ez egy tipikus szezonális város, ahol nyáron rengeteg tömeg és turista fordul meg, télen pedig szinte teljesen kihalt. Naantali városa a gazdagok kedvenc helyszíne, itt mutogatják, hogy kinek van nagyobb hajója. Először az apácazárdához tartozó evangélikus templomot néztük meg, majd ezután a hivatalos Moomin bolt felé vettük az irányt. Rengeteg Moominos dolgot árulnak itt, a játékoktól kezdve, az üdítőig, de még Moominos tusfürdőt is lehet venni. Bár megfogadtam, hogy nem fogom szórni a pénzt minden értelmetlen dologra, viszont nem bírtam ki, hogy ne vegyek Moominos pólót. Úgy voltam vele, hogyha már egyszer eljutottam a Moominok városába, akkor egy pólót csak megengedhetek magamnak. Ki tudja, hogy mikor jutok el ide legközelebb. A napot egy kellemes késői ebéddel zártuk Naantali kikötőjében.

Egy igazán tartalmas napot töltöttünk el ismét Seppoval és Way-jel- Nagyon jól éreztük magunkat mindannyian. Egy valami volt, amit sajnálok. Szilvitől nem volt alkalmam személyesen elbúcsúzni, mert nap végére feltorlódtak a repülésünkkel kapcsolatos teendők, s nekem Aulikkihez kellett mennem kinyomtatni a beszállókártyákat. Viszont egy picivel több, mint öt hét múlva jövök vissza és újra találkozunk.

A tegnapi Turkuban és Naantaliban készült fotóimat megnézhetitek a facebookon. Hogyha rákattintotok a városok neveire egyből meg tudjátok nyitni a mappákat. Holnap repülünk vissza és az utolsó részben pedig a Helsinkiben eltöltött napunkról olvashattok. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s