Jelölni, vagy nem jelölni? 

Sziasztok!

Rengetegszer lehet fórumokon olvasni, hogy a Facebooknak rengeteg előnye és hátránya van. Manapság, az okostelefonok világában szinte mindenki zsebében ott rejtőzik a közösségi háló, és ezáltal non-stop elérhetővé váltunk az online térben. Az iskolában is mind a tanárok, mind a diákok körében népszerű ennek a közösségi hálózatnak a használata, ezért úgy döntöttem, hogy néhány saját gondolatomat megosztom veletek ezzel kapcsolatban.

Én 15 évesen kaptam szüleimtől internetkapcsolatot, és a legelső dolog természetesen az volt, hogy regisztráltam az Iwiwre, ami akkor a legnépszerűbb magyar fejlesztésű közösségi oldal volt. Emlékeim szerint két nagyobb “tábor” létezett. Volt egy idősebb tömörülés, akik az Iwiwet használták, a fiatalok pedig mind a MyVIP-n voltak jelen. Én gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem felnőttek között, soha nem tudtam a korombeliekkel megtalálni a közös hangot, így az Iwiw volt a tökéletes választás számomra. Buzgómócsing tiniként büszkén jelölgettem mindenkit, akit ismertem, többek között a tanáraimat is. Akkoriban az egyik osztálytársam arra figyelmeztetett, hogy így minden tanár látni fogja a képeimet és tudják ellenőrizni, hogy mikor és mit csinálok. Ennek ellenére ez nem tántorított el, és bátran jelöltem ismerősnek a tanáraimat, akik 1-2 kivétellel mind visszaigazolták az ismeretséget.

Én személy szerint próbálom a legokosabb úton kihasználni a Facebook adta lehetőségeket. Egyesek úgy gondolják, hogy a Facebook egy annyira személyes tér, hogy a diáknak illetlenség a tanárát jelölni, és fordítva szintén. Számomra nem bunkóság, ha egy diákom bejelöl ismerősnek. Nekem valamilyen szinten a bizalmat jelképezi azzal, hogy megengedi nekem, hogy beláthassak az esetleges privátabb szférájába.

Jómagam soha nem jelölök ismerősnek egy tanítványt sem. Ezt nem azért teszem, mert gőgös lennék, vagy felsőbbrendűnek tartanám magam, hanem mert nem szeretném, ha az éreznék, hogy már az interneten is rájuk szeretnék telepedni, ellenőrizni őket. Sok diák úgy érezheti, hogy egy tanár azért jelöli ismerősnek, hogy nyomon tudja követni. Engem, ha bejelölnek a tanítványok, akkor hezitálás nélkül visszaigazolom őket. Nincs semmi olyan a profilomon, amit ne láthatnának. Ezen kívül több olyan osztályom is van, ahol nem elég a tanóra 45 perce és kiegészítő tananyagokra van szükség. A diákoknak ezt eljuttatni a legegyszerűbben a Facebookon lehet, ahol különbözőfajta csoportokat lehet létrehozni. Ebben az esetben az osztályból mindössze egy embert szoktam megkérni, hogy jelöljön be, aki majd a többi osztálytársat fel tudja oda venni, ezáltal elkerülve a kényszerű jelölést.

Amúgy a diákok félelme nem alaptalan, hiszen több olyan kolléga van, akik a diákok megosztásait kémlelik tanítási időn kívül, és megfeddik őket, ha nekik nem tetsző tartalmat osztanak meg. Én ezt nem fogom megtenni, direktben sem fogom nézegetni senki profilját. Én a tanáruk vagyok, a közösségi oldalakon való ellenőrzés a szülő feladata.

Lehet használni a közösségi hálót okosan is, csak meg kell találni rá a megfelelő módszert. Az én közösségi oldalam továbbra is nyitott marad a tanítványok számára. Ha úgy gondolják, hogy szeretnének az online térben is az ismerőseim lenni, akkor ezt bátran megtehetik. Ha gondjuk van, akár itt is kereshetnek.

Kollégák és diákok véleménye is érdekel ezzel kapcsolatban. Ha megosztanád a gondolataidat, akkor ne fukarkodj a karakterekkel a cikk alatt. 🙂

Reklámok

3 thoughts on “Az én Középsulim #4 – Tanár-diák kapcsolat a Facebookon

  1. Jócskán idősebb generáció vagyok, de pontosan így gondolom és teszem, szóról szóra. Magamtól én nem, de ha a diák jelöl, én vissza. Tananyagot nem küldök-osztok itt, de apró-cseprő szervezési üggyel sokszor keresnek – és viszont.

    Kedvelés

  2. Nálam pont fordítva történet, még anno az iwiw-el. Középiskolás vendéglátós osztályfőnököm jelölt be. Visszaigazoltam. Nem biztos hogy kellett volna, mert folyton hallgattam hogy pl. Miért posztolok éjfél után? Vagy egy ki írást a helyembe nem írt volna ki, valamivel mindig kihúztam magam, de emiatt nem jelölök be (volt) tanárokat, főnököket, sőt, még munkatársakat sem szívesen…

    Kedvelés

    1. Ez emberfüggő is. Én ezzel úgy vagyok, hogy iskolán kívül nincs hozzá közöm, hogy a tanítványaim mit csinálnak, mikor vannak online és, hogy miket osztanak meg. Én “csak” a tanáruk vagyok, nem az apukájuk.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s