Kegyes füllentés, vagy komoly hazugság?

Sziasztok!

Bizonyára veletek is megesett, hogy a szüleitek olyat állítottak, amiről sokszor elgondolkodtatok, vagy, ha már szülők vagytok, akkor biztos mondtatok már olyat a gyereke(i)teknek, ami nem igaz. Ezek a kisebb-nagyobb hazugságok, csak apró füllentések a legtöbb esetben és nincs is nagy jelentőségük, viszont sokszor előfordul az is, hogy a szülők elfelejtik mindazt, amiket ők gyerek és tinikorukban csináltak. Most nézzünk meg néhány példát, hogy a szülők milyen füllentéseket szeretnek alkalmazni a legtöbb alkalommal.

Mielőtt tovább olvasnátok ezen a ponton szeretném megkérni 12 évnél fiatalabb olvasóimat (nem gondolnám, hogy olyan sokan lennének, de fő a biztonság), hogy NE olvassák tovább a cikk további részét. 🙂

boy and cooked vegetablesAz első ilyen kisebb-nagyobb füllentés az “Afrikában éheznek és egyél meg mindent, hogy nekik jobb legyen” mondat. Rengetegszer találkozunk azzal a helyzettel, hogy a gyerek elé kitesznek egy nagy tányér ételt, és a végén már egy falat sem megy le a torkán, miközben a tányéron marad az adag fele. Ilyenkor szoktak a szülők, de leginkább a nagyszülők azzal érvelni a maradék elfogyasztása mellett, hogy az afrikai kisgyerekek éheznek, és azért kell mindent megenni. Aki ezt kitalálta egy nagy marha lehetett, már bocsánat a kifejezésért. Fontos, hogy megbecsüljük az ételt, de akkor szedjünk ki kevesebb adagokat többször. Ez egy általános magyar mentalitás amúgy, hogy a tányért meg kell púpozni kajával, még akkor is, ha azt csak az ember szeme kívánja. Sajnos az afrikai éhezés egy nagyon komoly és szomorú dolog, de azzal nem segítünk rajta, ha mi halálra faljuk magunkat. Talán a gyerekeknek azt kéne megtanítani, hogy milyen úton tudnak ezeknek a szegényebb országoknak segíteni.

santa-clausEgy másik, tipikus szülői füllentés a Jézuska, Mikulás és a húsvéti nyuszi, na meg a fogtündér esete. Szerény véleményem szerint ezek kedves kis füllentések az érdekében, hogy egy gyerek jobban örüljön az ünnepeknek, viszont egyes esetekben hatalmas rossz emléket tud okozni, ha megtudja, hogy mindezek nem is léteznek. Egy gyerek számára sokkal kellemetlenebb és megalázóbb, ha ezt az iskolában, az osztálytársaitól kell megtudnia. Mint tudjuk, a gyermeki őszinteség nem mindig pozitív dolog. Már az általános iskolások alsó tagozatban is nagyon megtalálják azt a dolgot, amivel a legkönnyebben bánthatják a társukat. Én 6 évesen tudtam meg, hogy nincs Jézuska, Mikulás és Nyuszika. Egyik osztálytársam világosított fel, elég paraszt és kioktató módon. Nem mondom, hogy hatalmas traumát okozott, de akkor egy picit csalódtam a szüleimben.

Obfuscated-child-versus-grownup.jpgÁltalános jelenségnek számít a “bezzeg a mi időnkben..” kezdetű, tanító célzatú beszédek is. A szülők előszeretettel utalnak vissza a saját gyerekkorukra, ha éppen a saját csemetéjüket kell megdorgálni valamiért. Ez amúgy nem egy rossz módja a fiataloknak megtanítani, hogy kölcsönösen meg kell adni a tiszteletet egymásnak, de a szülők nagy része mindig csak azt meséli el, hogy bezzeg az ő idejükben ők milyen jól viselkedtek. Arról már nem esik szó, hogy az ő esetükben is ugyanannyira jelen volt a renitencia, mint gyerekeik esetében. “Bezzeg az én időmben az én szüleim nem engedtek el bulizni te hálátlan gyerek! (Nem engedtek el, hát elszöktem. Ha-ha-ha!)”. Persze ezáltal most nem azt szeretném sugallni, hogy a gyerekekre mindent rá kell hagyni, és nem szükséges nevelni őket, csak arról sem szabad a szülőknek megfeledkezni, hogy ők is voltak gyerekek, és ők is követtek el hibákat,

cd03bb4668093c576ec81ccc63455ef3.jpgVan még egy tipikus szülői dolog, ami felett nem tudok elsiklani. Tanárként rengetegszer mondom a diákjaimnak, hogy maguk miatt tanuljanak és ne amiatt, mert a szülőnek tesz ezzel szívességet. Nagyon sok szülő van, aki azt mondja a gyerekének, hogy azért kell jól tanulnia, hogy neki örömet szerezzen, vagy pedig, ha rosszul tanul, akkor szégyenkeznie kell miatta mások előtt. Már rég rossz, ha egy szülő azért szégyelli a gyerekét, mert az rosszul tanul, vagy amiatt büszke rá, mert az ő elvárására 120%-ot teljesít az iskolában. Egy gyereknek nem a szülőnek kell megfelelni, hanem önmagának. Mindenkinek más személyisége van és mindenki másképp szeretne érvényesülni az életben. A szülők rengeteg esetben szeretnék a gyerekeiket a saját képükre formálni, vagy a gyerekkel beteljesíttetni azokat a vágyakat, amiket nekik nem sikerült elérni. Ez az egyik legrosszabb dolog, amit el lehet követni. Hagyni kell, hogy mindenki megtalálja a saját útját. Azért meg egy szülőnek sem kéne szégyenkezni, mert például a gyereke nem matek zseni és sok-sok munkával is csak kettes, vagy hármas szintet tud elérni. Erről rengeteget tudnék még írni, de ez majd egy másik rovatomnak lesz a soron következő része.

Rengeteg kisebb és nagyobb dolog van, még, amiben szüleink előszeretettel szeretnek füllenteni. Ha szeretnétek kiegészíteni ezt a listát, akkor hagyjátok meg kommentben a véleményeteket. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s