Ismét egy kis késő esti elmélkedés.

Sziasztok!

Itt vagyunk az év végén, néhány nap múlva karácsony, és már nagyon elfáradtam. Hosszú volt ez az év és sok minden történt idén is. Történ sok jó, és sok rossz dolog is, de ez így van rendben, nem lehet mindig minden szép és jó.

IMG_6470-EditNekem megvan az a rossz szokásom, hogyha nagyon fáradt vagyok, és nincs mit csinálnom, akkor elkezdek agyalni. Korábban is 1-1 alkalommal ilyenkor kiírtam magamból a gondolataimat, és most is úgy érzem, hogy ezt meg kell tennem. Túl sok minden halmozódott fel bennem, ahhoz, hogy ne írjam ezt ki most magamból. Most például az jutott az eszembe, hogy az utóbbi időben szinte mindent alárendeltem a tanításnak, tanulásnak, és a blognak és emiatt értek is elég rossz élmények.

Nagyon ritkán szoktam adni olyan emberek véleményére, akik csak felszínesen, vagy egyáltalán nem ismernek, de, ha túl sok rossz dolgot hallok vissza magamról, akkor mindig ráeszmélek, hogy hosszútávon az jó nekem. Tényleg nem szoktam foglalkozni azzal, hogy ki mit mond rólam, sőt konkrétan lesz*rom, de szerintem nincs olyan ember az életben, akit ne foglalkoztatott volna legalább egy kicsit, hogy mások hogyan vélekednek róla.

Több alkalommal megkaptam már, hogy egy kellemetlen alak vagyok, fent hordom az orrom, nagyképű vagyok, lekezelő stílusom van, és, hogy sz*rba veszem az embertársaimat.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletes ember lennék. Tökéletes ember nincs! Nem gépek vagyunk, nem program fut a rendszerünkben. Vannak érzéseink, sokszor elfáradunk, és néha olyan dolgokat teszünk, amiket később megbánunk. Én is sokszor előbb cselekszem, mint gondolkodnék. Néha nehezebben tudok mérlegelni, és kevésbé tudom megfontolni a cselekedeteimet. Sajnos nekem is sokszor elgurul a gyógyszer, bántottam meg úgy embereket, hogy nem éreztem annak a komolyságát, és utána megbántam. Ez sajnos előfordul, de alapjába véve nincs bennem rossz indulat.

Nehezen nyílok meg mások felé, emiatt nehezebben is tudom kimutatni a valódi személyiségemet. Nem titok az sem, hogy nagyon rossz élményeim voltak az általános iskolában, és emiatt bezárkóztam kicsit. Ehhez az egykori túlsúlyom is erősen hozzátett. Az évek folyamán egy védekező mechanizmus alakult ki bennem, amiatt is tűnhetek néha egy kicsit merevnek, és befásultnak. Sok éven keresztül éltem ebben az álcában, amit 20 éves korom után kezdtem szépen lassan levetkőzni. Sajnos a mai napig nem tudtam teljesen elengedni a múlt démonjait, de gőzerővel azon vagyok, hogy egyszer az igazi Vollai Gergőt is megismerhessék a régi, és új ismerőseim is egyaránt.

Ez nem egy egyszerű feladat. Túl sokáig éltem így, és túl sokan elkönyveltek már. Megfelelni továbbra sem szeretnék senkinek magamon kívül. Az életemet úgy kell élnem, ahogyan az nekem jó, viszont bánt, hogy sokszor félreismernek az emberek. Jujj, ez az írás kezd nagyon nyálassá válni, úgyhogy hozok is egy törölközőt a laptop alá.

Szóval én azt mondom, hogy mindenki ítéljen meg a saját értékrendje szerint, de ahhoz, hogyha valaki igazán ki kell ismerni, ahhoz idő kell és türelem. Bízom benne, hogy idővel azok az emberek is akik régről ismernek be fogják látni, hogy nem vagyok egy szörnyeteg.

 

Reklámok

5 thoughts on “Milyen ember is vagyok én?

  1. Én is nehezen nyílok meg, hosszú hónapok kellenek akár. Általánosban túlsúlyos voltam la elítéltek miatta.
    Emberek vagyunk, nem kell megfelelni mindenkinek.
    Szép és őszinte írás

    Kedvelés

  2. Évről évre eljátszod a nagy bűnbánósdit majd mindig ugyanúgy viselkedsz. Már egyszer megmondtam ha őszinte lennél nem beszélnének ki a hátad mögött. Lehet itt önismereti dolgokban gondolkodni de kár mert az emberek ismernek és az emberek többsége rossz véleménnyel van rólad. Rettentően lenéző a stílusod másokkal szemben akik nem felelnek meg a te értékrendednek. Csak azt nem tudom mire vered a faszod ha még semmit nem értél el az életben azon kívül hogy a szüleid megvesznek neked mindent és fizetnek minden sznobériádat. Szegények rád áldozzák az életüket és te ezt kihasználod!

    Kedvelés

    1. Kérlek áruld el nekem, hogy miért fontos neked ennyiszer ugyanazt a véleményt szajkóznod? Egyszer megírtad, tudomásul vettem, kész. Elhiszem, hogy utálsz, én emiatt nem utállak, mert mindenkinek megvan az utálathoz a joga, de kezdesz kicsit unalmassá válni. Ha nem szereted az írásaimat, akkor a jobb felső sarokban tudom ajánlani azt a kis piros X gombot, és akkor minden problémád egy kattintásra megoldódik, ha pedig gondod van velem, akkor azt légy szíves a kedves neveddel együtt jelezd számomra.

      Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s