Újra felmegyek a Padlásra.

Sziasztok!

Nem is tudom hol kezdjem. Talán ott, hogy egy igazán hülye ember vagyok néha, és tegnap szabad órámban egy kicsit az internetet bújtam, egészen odáig, amíg színházjegyet nem vettem. Idén nem fukarkodom az előadásokkal, erről már korábban írtam, hiszen ezen a hétvégén apukámmal megyek Földes László HOBO koncertjére a Papp László sportarénába, majd májusban pedig a Fantomra.

Tegnap gondolkodtam egy kicsit, és nagyon azt éreztem, hogy az a május még eléggé sokára lesz, és addig is meg kéne nézni valamit, így úgy gondoltam, hogy ránézek a Vígszínház előadásaira, hogy mik vannak mostanság, na meg, hogy mire van jegy. A legelső előadás, ami velem szembejött nem más volt, mint A Padlás, amire nagyon jó helyekre volt még jegy nem annyira drágán.

Nem is haboztam hát, vettem jegyet, hiszen ez az az előadás, amire három alkalom után is azt mondom, hogy nem lehet ráunni.

Ezen a Padláson „Ég és Föld között\” minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények…

DSC_0476-1.jpg

Annak ellenére, hogy ez egy abszolút kedvenc színdarab, számomra mindig kicsit keserédes, amikor rá gondolok. Első alkalommal amikor láttam, még volt szerencsém Kaszás Attila szereplésévek látni, majd ő nemsokkal utána egy színházi próbán rosszul lett, és a kórházba szállítás után pár nappal elhunyt. A darabot második alkalommal 2008-ban láttam, a jubileumi 20 éves ünnepükön, ami után pár nappal Selmeczi Roland szenvedett halálos autóbalesetet. Emiatt a két haláleset miatt egy időben úgy gondoltam, hogy nekem nem szabad többször látnom ezt az előadást, mert akárhányszor megnéztem valakit elveszítettünk.

Ezek után kicsit félve ültem be 2016-ban újra a Vígszínházba, de szerencsére megtört ez az “átok” és szerencsére senkinek nem történt semmi baja utána. Most is nyugodtan fogok elmenni április 9-én. Természetesen Kaszás Attila, és Selmeczi Roland nélkül már nem olyan az előadás, mint akkor volt, de minden előadásban meg szokták fiatalítani a szereposztást idővel, így esélyt kell adni a mostani szereposztásnak is.

Mint egy kis hülye, úgy várom ezt az újabb színházi alkalmat, és természetesen a Vígszínházban nem csak az előadások vonzanak, hanem a büfé is, ahol minden szünetben be szoktam tolni valami finom süteményt. 😀 Higgyétek el, ez most is így lesz. Lehet, hogy szilvásgombóc lesz a végén? 😉

One thought on “Fényév távolság…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s