Szabad-e locsolni?

Sziasztok!

Éppen a vonaton ücsörgök, kivételesen nem magányosan, mivel ma húsvéthétfő van és gondolom többen is utaznak, ma vidékre, akik szeretnék élvezni az 1. osztály adta kényelmeket. Már csak arra várok, hogy 10:10 legyen és elinduljon a vonat, ezen kívül próbálom megemészteni magamban azt, hogy elfelejtettem berakni a fejhallgatóm, és nem tudom a zenét bömböltetni magamnak út közben. Komáromban pedig vár rám a főtt sonka, a húsleves, a kukoricasaláta, és természetesen az a +5 kiló, amit ilyenkor magamra szoktam szedni a nagy zabálások alkalmával. Nem baj, majd csütörtöktől megint megyek a kondiba.

Ma húsvéthétfő van. Ilyenkor a legtöbb népszopás, akarom mondani népszokás szerint a fiúk, férfiak elmennek és meglocsolják a lányokat, asszonyokat, hogy azok még véletlenül se hervadjanak el. Ennek városban már prózaibb szokásai vannak. Itt már a hidegvizes vödröt felváltja a bűzös pacsuli. Ezen kívül pedig a városi asszonyok kevésbé örülnek a hívatlan vendégeknek.

2626-holloko-0718.jpg

Most ebben a szezonban második alkalommal egy kis Wikipédia idézés fog következni, úgyhogy akit megbotránkoztat ez a tevékenységem, attól előre is elnézést kérek. Nézzük hát, hogy miről is szól a locsolkodás:

A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor illatos parfümféleséggel, locsolóvers elmondásával kell kiérdemelni a jutalmul kapott festett hímes tojást.

A szokásról Magyarországon már 17. századi írásos emlékek is fennmaradtak. 1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: „… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben …”

A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.

A húsvéti locsolkodás hagyománya a 21. században már szinte csak a néphagyományokat őrző kisebb falvakban, néprajzi múzeumokban van jelen. Városokban már kevésbé van meg ennek a hagyománya. Egyre inkább a pénzről szól, és be kell vallanom, amíg eljártam locsolni, nekem is erről szólt. Minden évben volt valami nagyobb dolog, amire gyűjtöttem a pénzt, és erre a legtökéletesebb időszak a húsvéti locsolás volt. Ilyenkor mindig tudtam annyi pénzt gyűjteni, hogy a kiszemelt dolgot meg tudjam vásárolni magamnak. Szüleim sosem szóltak bele, hogy mire költök, csak annyit mondtak, hogy spóroljam rá össze a pénzt.

Manapság már másképp gyűjtöm a pénzem, és a gyermeki bájam is elveszítettem már, de nem emiatt nem járok már locsolni. Mi soha nem mentünk idegenekhez, mindig csak családon belül ment a locsolkodás. Sajnos, akikhez jártam, azok már szinte mind meghaltak, akihez meg mehetnék még, az meg nem lát szívesen. Én meg oda nem megyek, ahol nem kedvelnek.

A városi hölgyek java pedig már menekül a locsolók elől. Előre ki nem állhatják, hogy telefújják őket büdösebbnél büdösebb pacsulival. Egyre többször lehet azzal a jelenséggel találkozni, hogy amikor már húsvét előtt az ember sok locsolót kíván válaszként egyből az jön vissza, hogy ne kívánj nekünk ilyen rosszat.

A locsolókanna, a piros tojás, és a versike nem sokára már csak a történelem része lesznek, de azért még akadnak olyanok, akik őrzik a hagyományokat. Mindaddig, amíg van ilyen ember, addig van remény, hogy nem tűnik el teljesen ez a kedves hagyomány.

Ezúton kívánok minden asszonynak sok-sok locsolót, és minden úrnak jó tojás gyüjtögetést!

Kezeket fel, akik mennek locsolni! Komment szekcióban leírhatjátok a véleményeiteket. 🙂

Reklámok

3 thoughts on “Locsolkodás

  1. Jót tett a változás neked. Szeretem, hogy már nem mindig csak száraz tényeket közölsz, hanem lazább és közvetlenebb vagy. Sőt szeretem, ha néha humorosabban, vagy irónikusabban írsz dolgokról. Csak így tovább! 😉

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s