Már arra sem emlékszem, hogy mi volt a téma. 

Sziasztok!

Még mielőtt belevágnék a mai témám lényegébe, engedjétek meg, hogy elnézést kérjek több mindenkitől. Elsősorban azoktól az emberektől, akiknek még lógok fotókkal. Ígérem, hogy amint tudom dolgozom az ügyön, hogy hamar meglegyenek, de túl sűrű a program mostanság, emiatt nem jut időm semmire. Másodsorban pedig az olvasóimtól szeretnék elnézést kérni, amiért az elmúlt 3 napban nem írtam semmit, hasonlóan a feltorlódó teendőim miatt.

Az idei végzős diákok hétfőn kezdték meg írásbeli érettségi vizsgáikat. Hétfőn magyar nyelv és irodalom, kedden matematika, ma pedig történelem tantárgyakból adnak számot a tudásukból. A vizsgasorozat holnap az angollal, pénteken pedig a némettel folytatódik. A választott tárgyak pedig a hónap második felében következnek.

20150505matek-erettsegi.jpg

Nekem az érettségi már csak egy emlék. Az hogy szép lenne, azt már nem tudom őszintén mondani. Nekem az érettségi egyfajta menekülést jelentett, egy időszak lezárását, és a középiskolai évek végét.

Normál esetben a diákok a középiskolai tanulmányaik befejeztével az utolsó tanévük végén teszik le az érettségi vizsgákat. Az én esetemben ez egy kicsit rendhagyóbb módon történt. Amikor a középsuliba belevágtam a középsuliba még nagyon informatikus szerettem volna lenni, majd félév után bebizonyosodott, hogy ez nem az én világom. Már akkor is az angol érdekelt jobban, és tudtam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben.

Nyolcadikosként kezdtem el a nyelviskolában angolul tanulni, és egy nyári intenzív nyelvkurzus után egy jó középhaladó szintre felhoztuk a nyelvtudásomat, pont annyira, hogy az elég legyen ahhoz, hogy előrehozott érettségit tudjak tenni. Az iskolai angol órákon mindig nagyon untam magam. Nem volt kezdő, és haladó csoport és számomra nem tudtak újat mutatni. Emiatt kilencedikesként félévkor levizsgáztam a négy év tananyagából, majd májusban a végzősökkel együtt letettem az írásbeli, majd júniusban a szóbeli vizsgákat. Szerettem volna emelt szinten érettségizni, de akkor arra hivatkozva, hogy nem vagyok még 16 éves, ezt nem engedélyezték.

A második előrehozott vizsgám a következő évben volt, földrajzból. Szerencsére én még abban a rendszerben tanultam, amikor gimnáziumok, szakközépiskolák, és szakmunkásképzők voltak. Akkoriban a szakközépiskolákban nem adtak ki olyan könnyen érettségit, mint ma a szakgimnáziumokban és mi még választhattuk az ötödik tantárgyat. Mivel az informatika továbbra sem hozott lázba, ezért esett a választásom a földrajzra, ami a nagy izgalom ellenére egész jól sikerült.

Kimondottan rossz vizsgázónak számítok, ha meg kell szólalnom. Tudom ezt nehéz egy tanár esetében elképzelni, hiszen nap, mint nap sok-sok diák elé kell kiállnom, és beszélnem. Írásban tökéletesen ki tudom magam fejezni, de ha szóban kell vizsgáznom, akkor borzasztóan be tudok stresszelni. Mindig attól félek, hogy hülyeséget mondok. Sok-sok évbe telik ezt leküzdeni, de nem lehetetlen.

A maradék tantárgyakat a 12. év végén tettem le. Ebből leggyengébben a matematika sikerült a maga 38%-ával, így az csak egy elégséges osztályzatot kapott. Számomra ez a 38% egy hatalmas siker, hiszen egész tanulmányaim során a matematika, fizika, kémia és biológia tantárgyak voltak a legnagyobb mumusaim, így végtelenül örültem, hogy elsőre meglett, és nem kellett mennem szóbelizni belőle.

A középiskola után egy évet kihagytam, majd elvégeztem egy pár OKJ képzést, jártam Finnországban, fotós lettem, majd 2013-ban jött az elhatározás, hogy egyetemre megyek, és belevágok a tanárképzőbe. Emiatt az érettségi vizsgáim nem értek véget 2010-ben. Újra jelentkeznem kellett érettségire, hogy angolból, és történelemből emelt szinten is számot adjak a tudásomról. Igazából ez a két vizsga már csak formalitás volt semmi más. A legviccesebb jelenet az angol emeltnél volt, amikor a vizsgáztató angolul csak azt kérdezte meg, hogy mik a terveim a vizsga után, amire csak azt a választ tudtam adni, hogy kimegyek, elszívok egy cigit, majd otthon megiszom egy pohár bort. Nagyon nehezen tudták a vizsgáztatók visszatartani a nevetésüket. 😀

Személy szerint nem bánom, hogy ez az időszak lezárult az életemben, és többet nem kell az érettségivel foglalkoznom. Jó volt, szép volt, elég volt. A most vizsgázóknak sok szerencsét kívánok a megmérettetésekhez. Vigyetek magatokkal elegendő folyadékot és sok-sok csokit. 😉

Ti hogyan emlékeztek vissza a középiskolai éveitekre, és az érettségire, vagy a szakmai vizsgára?

Reklámok

2 thoughts on “Az én középsulim #23 – Az érettségi

  1. https://kockaeder.hu/dal/vegzos-vagyok Ez az érettségiről szól.
    Én 1999-ben érettségiztem, akkor még nem volt kétszintű rendszer, de tudnék mesélni, hogy hogyan úsztam meg az idegen nyelvi érettségit, miért volt több választható tárgyam, mint másnak, és miért lettem majdnem kitűnő (1 db 4-es, a többi 5-ös)… De ez hosszabb lenne, mint a bejegyzés. De ha érdekel, vagy érdekli valamelyik olvasódat, akkor elmesélem. 🙂

    Kedvelés

  2. Leírom, hogy én hogyan érettségiztem. Nekem jól ment a matematika, fizika, kémia, biológia, éppen ezek érdekeltek a legjobban és az idegen nyelvek a legkevésbé. De fogalmam sem volt, milyen szakra jelentkezzek, szinte az utolsó pillanatban döntöttem el. Én 1999-ben érettségiztem, akkor még nem volt kétszintű érettségi, de volt egyetemi felvételi. Minden szakra 2 felvételi tárggyal.

    Nem tudtam, mit kellene tanulnom, de abban biztos voltam, hogy mivel van egyetem helyen, Veszprémben, itt tanulok tovább. Akkor még csak 2 kar volt: Tanárképző Kar és Mérnöki Kar. Még a keszthelyi Georgikon sem csatlakozott, de a gazdasági és az informatikai szakok sem voltak még külön karon. Akkor ezek a szakok is a Mérnöki Karhoz tartoztak (kivéve az informatika tanárit, ami természetesen a Tanárképző Kar része volt), most már van külön Műszaki Informatikai Kar és Gazdaságtudományi Kar. Természetesen a Mérnöki Kar is megmaradt, a Tanárképző Karból meg kivették a reál tárgyakat (az informatikát a Műszaki Informatikai Karhoz csatolták, a kémiát és környezettant pedig a Mérnöki Karhoz) és a humán tárgyak megtartásával Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar lett belőle. (Azért nem Bölcsészkar, mert nincs történelem szak, és könnyebb volt a karnak ilyen bonyolult nevet adni, mint történelem szakot indítani. :D)

    Tehát 1999-ben még csak Tanárképző Kar volt, és Mérnöki Kar (ahol a gazdasági és az informatikai szakok is voltak). Tanár nem akartam lenni, mert az osztályzáshoz nem lennék elég vérszomjas (jó lenne itt egy bejegyzés csak külön az osztályzásról “Az én középsulim” rovatban), így maradt a Mérnöki Kar. De milyen szakra menjek? Nem tudtam dönteni. Reál tárgyakból voltam jó, de nem csak egyféléből, hanem szinte mindegyikből. Érdekelt a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, és részben a földrajz is. (A természetföldrajz igen, a gazdaságföldrajz “Mit hol bányásznak?” jellegű témái nem, de az a része igen, hogy hol milyen nyelven beszélnek, milyen vallást követnek, milyen ünnepeik vannak, milyen színű a zászló, milyen pénzt használnak, stb.) És olyan szakot kerestem, ami hasznos, értelmes, divatos, és minél több tárgyhoz kapcsolódik ezek közül. Ez volt a környezetmérnöki szak. Így lettem környezetmérnök 2004-ben. (Akkor még egyben volt az 5 év egyetem, nem volt még 2 szintű képzés.)

    De nem volt olyan egyértelmű, hogy környezetmérnök leszek, mást is megjelöltem a jelentkezési lapon, összesen 4 szakot.
    1. Környezetmérnöki
    2. Környezettudományi: ez hasonló, mint a környezetmérnöki, ráadásul kutatókat képeznek, és a kutatást mindig valami misztikus dolognak képzeltem, és további vonzóerőt jelentett, hogy akkor, 1999-ben indult ez a szak, és nagy élmény lett volna egy új szakra beiratkozni.
    3. Műszaki informatikai: ezt ma mérnök-informatikus szaknak hívják, és a Műszaki Informatikai Karhoz tartozik, de akkor még a Mérnöki Kar része volt, de akkor is, most is kitűnően meg lehet élni belőle, és elég érdekesnek tűnt ez is ahhoz, hogy ezt válasszam.
    4. Anyagmérnöki: erről fogalmam sincs azóta sem, hogy pontosan mi ez (persze vannak sejtéseim), de éppen ezért jelöltem meg 4. helyen, mert azt gondoltam, hogy ha kipróbálom, megtudom. 🙂

    És mik voltak akkor a felvételi tárgyak?
    1. Környezetmérnöki: matematika kötelező + mellé fizika, kémia, biológia közül 1 tantárgy.
    2. Környezettudományi: kötelező a kémia és a biológia.
    3. Műszaki informatikai: kötelező a matematika és a fizika.
    4. Anyagmérnöki: matematika kötelező + fizika vagy kémia a másik tárgy.

    Akkor 3 lehetőség közül választhattam: vagy felvételizem (ilyenkor a hozott és a szerzett pontok is számítanak), vagy a hozott pontjaim alapján vesznek fel (ilyenkor nincs felvételi, a hozott pontokat duplázzák), vagy megpróbálom mindkettőt, és amelyik jobb, az számít. Biztosra mentem és az utolsó lehetőséget választottam mind a 4 szakon. De ennek lett egy következménye. Az, hogy 4 felvételi tárgyam lett. Matematika és fizika a műszaki informatikai szak miatt, illetve kémia és biológia a környezettudományi szak miatt. (Mivel matematika tagozatra és fizika fakultációra jártam, a másik 2 szakon is a fizikát választottam a matematika mellé. Matematika tagozaton csak 1 fakultációs tárgyunk lehetett: fizika, kémia, informatika, földrajz, történelem vagy idegen nyelv. Fizika fakultációra jártam, mert azt lehet a legjobban párosítani a matematikával.)

    Reál tárgyakból írásbeli felvételi volt, ami kiváltotta az érettségit. (Ezt közös érettségi-felvételinek hívták, és csak 4 tantárgyból volt ilyen: matematikából, fizikából, kémiából és biológiából, és én mind a 4-et megírtam.) Egy helyen kellett megírni, az egyetemen, de egymástól függetlenül külön javították a gimnáziumban érettségiként, és az egyetemen felvételiként (ez majd fontos lesz a biológiánál). Tehát hogyan alakultak volna az érettségi tárgyaim?
    – Kötelező: matematika, magyar, történelem, +1 idegen nyelv
    – És egy választható, ami nekem 3 is volt a felvételi miatt: fizika, kémia, biológia.

    Így összesen 7 tantárgyam is lett volna. De szerencsére volt egy olyan szabály, hogy akinek 2 közös érettségi-felvételi tárgya van, mai nem kötelező tárgy, annak nem kell idegen nyelvekből érettségiznie. Nekem 3 ilyen is volt: fizika, kémia és biológia, így nem érettségiztem idegen nyelvből.

    Tehát végül 6 tárgyból érettségiztem: matematika, magyar és történelem (kötelező tárgyak), fizika, kémia, biológia (választható tárgyak).

    És hogyan alakultak az eredményeim? 6-ból 5 tárgy 5-ös, csak a biológia 4-es. Azért, mert akkor volt egy olyan szabály a biológia érettségin (de más tárgyból nem, csak biológiából, amiért a biológiatanárok tiltakoztak is, de sajnos eredménytelenül), hogy a jó válasz +1 pont, a rossz válasz -1 pont. Ilyen levonás más tárgyból nem volt. De csak az érettségin volt érvényes ez a szabály, a felvételin nem, így ott jóval több pontot szereztem, azzal a pontszámmal már 5-ösre érettségiztem volna biológiából is, de így csak 4-es. Így lettem majdnem kitűnő az érettségin.

    A felvételim meg úgy alakult, hogy azzal is felvettek volna mind a 4 szakra, de a hozott pontom még több volt, így hivatalosan hozott ponttal vettek fel, az 1. helyen megjelölt környezetmérnöki szakra. Így alakult az érettségim és így lettem környezetmérnök.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s