Már én is számolom vissza a napokat. 

Sziasztok!

Még mindig Komáromban, és ott tartok, hogy nem tudok aludni, ezért úgy gondoltam, hogy megírom a középsulis sorozatom legújabb részét. Ez már a 25. rész, idáig ez az a sorozatom (ha a napi blogokat nem vesszük bele), ami a leghosszabb ideig fut, és június 14-én az utolsó tanítási napon fog véget érni. Amúgy jövő héten lesz, hogy egy éve indítottam útjára ezt a rovatot pedagógusnap alkalmából.

Ezen a héten kívül már csak három hét van hátra a tanév végéig. Ha visszagondolok szeptemberre, akkor azt tudom mondani, hogy rengeteg minden történt idén. Nagyon sok mindent megtapasztalhattam, hiszen három évfolyamon tanítottam. Közülük az egyik egy végzős osztály volt, ezért velük már nincsenek óráim, de azt kell mondanom, hogy ők kimondottan hiányoznak.

Képtalálat a következőre: „vakáció”

Na, de nálam mit is jelent most, hogy már csak három hét van hátra? Azt, hogy minden osztályban május végéig lezárom a diákokat, és megbeszéljük az év végi jegyeket. Többeknek ez fura lehet, hogy már így május végén osztogatom az év végi jegyeket, de ezzel az egésszel úgy vagyok, ha most nem írjuk meg az utolsó dolgokat, és most nem javít az aki szeretne, az a későbbiekben sem fogja megtenni. Június már alapból is egy melegebb hónap, és a nagy hőségben már senki nem tud úgy koncentrálni, mint ahogyan kéne. Ezen kívül pedig azt is tudom, hogy a kollégák nagy része az utolsóeőtti hétre tartogatják a nagy dolgozatokat. Ezáltal én egy teherrel kevesebbet szeretnék a diákjaim vállára rakni.

Természetesen a mostani jegyek még változtathatók, és az osztályozó értekezletig, ahol lezárjuk a jegyeket, még mindenkinek meg van rá a lehetősége, hogy javítson, ha szeretne. Az esélyt mindenkinek megadom a jobbik jegyre. Amúgy megkaptam nem is olyan régen, hogy szigorú vagyok, ami az osztályozást illeti, mert 1,75 átlagra nem adok elégséges jegyet.

Ennek nem más az oka, mint, hogy az angol az egy érettségi tárgy, és úgy gondolom, hogy aki szeretne leérettségizni, az ne kegyelemkettessel jusson el odáig, hanem dolgozzon meg érte tisztességesen. Higgyétek el sokkal nagyobb pofára esés, ha 4-5 évnyi kegyelemkettes után a végső megmérettetésnél érkezik a bukás. Emiatt van nálam az, hogy elégségest csak 2,0 átlagtól adom meg.

Most viszont megyek aludni, mert a 10.b osztállyal kezdek ma az első órában, és nem szép dolog, ha a tanár úr késik. 😀

 

Reklámok

2 thoughts on “Az én középsulim #25 – Közeleg az év vége

  1. Sokan állnak nálad kétesre 1,75 és 2,0 átlag között? Ha nem, akkor nincs baj. De amúgy hosszú távon neked van igazad. Csak rövid távon a diák az aktuális jegyet érzékeli és rosszul esik neki.

    Kedvelés

    1. Nem sokan, 2-3 ember, de ők érettségiző osztályba járnak. Ha már szeretnének érettségizni, akkor kapják össze magukat, és ne bukdácsoljanak. Én is folyamatosan 2-es voltam matekból, de az stabil kettes volt.

      Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s