Végéhez ért az HBO minisorozata. 

Sziasztok!

Nem tűntem el teljesen, itt vagyok még, és ha minden igaz, akkor jövő héttől már mégjobban itt leszek, hiszen az utolsó hetemet töltöm a köznevelésben, és ezáltal én is hivatalosan áttérek a nyári időszámításra. Bár a tanév hivatalosan június 14-én ér véget, de én a jövő héten már csak az osztályozó értekezletre fogok bemenni. De ez majd, az Én középsulim rovat témája lesz. Most viszont úgy gondoltam, hogy én is megosztom veletek az “élményeimet” a HBO GO leújabb minisorozatával kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint a Csernobil.

Nem akarok nagy szavakat használni, de ez a sorozat talán az év legjobb sorozata lett. Annak ellenére mondom azt, hogy amit feldolgoz az egy borzasztó, és világszerte szörnyű következményekkel járó katasztrófa.

Engem személy szerint több éve nagyon érdekel minden, ami a csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos. A Youtube-on elérhető összes dokumentumfilmet megnéztem, és sok-sok fórumon olvastam történeteket. Egyetlen egy dolgot bántam meg, hogy pár éve megnéztem az Ideglelés Csernobilban című horrorfilmet. Az egy tipikus “ZS” kategóriás amerikai produkció lett, gyenge történetszállal, és tehetségtelen színészekkel.

Amúgy valószínűleg örült vagyok, és nem fogom fel igazából a sugárszennyezettség veszélyét, mert évek óta nagy álmom, hogy ellátogathassak a csernobili atomerőműhöz, és a tőle 3 kilóméterre fekvő halott városba Pripjatyba. Életem nagy vágya, hogy ott készíthessek egy fotósorozatot.

A képen a következők lehetnek: fa, túra/szabadtéri és víz

A Youtube-ra már az év elején felkerült egy előzetese a sorozatnak, bár akkor még nem lehetett tudni, hogy egy 5 részes mini szériát kapunk, akkor még a legtöbben azt gondoltuk, hogy egy hosszabb dokumentumfilm-jellegű alkotásra számíthatunk. Az előzetes 2 percéből már előre lehetett tudni, hogy sikerre van alkotva, hiszen abban a 2 percben látható volt a felhasznált költségvetés, és a profizmus. Bár én erre mindig azt szoktam mondani, hogy még szar sorozatot nem láttam, amit a HBO gyártott volna.

Mivel a legtöbb ember tudja, hogy mi történt 1986. április 26-án, ezért úgy döntöttem, hogy ‘spoilerezni” fogok kicsit, és egy két dologra utalni fogok az epizódokból. A sorozat történetszálában, ha jól tudom mindössze egy fiktív szereplő van, ez pedig az Emily Watson által megszemélyesített atomfizikus, Uljana Komjuk. Rajta kívül minden szereplő részese volt a valódi történetnek is.

904

Az első rész már úgy kezdődik, hogy Valery Legasov, a katasztrófát vizsgáló bizottság feje a robbanás után két évvel a lakásában a magnetofonjára rögzíti a csernobilban történtek valódi okát, amit a Szovjetunió mindenáron el akart hallgatni. Legasovot a katasztrófa utáni tárgyaláson való megnyilvánulása után éjjel nappal figyelte a titkosszolgálat, így szó szerint a saját lakásából kellett kicsempésznie a hangfelvételeket. Az eset után öngyilkosságot követett el az otthonában.

Ezután térünk vissza 1986. április 26-ára két perccel a robbans elé. Ez az in medias res kezdés igencsak hatásosra sikeredett, hiszen még csak az első epizód ötödik percében járunk, és máris robbban az atomerőmű. Az egész jelenet nagyon megrázó, hiszen a helyi, Pripjatyi lakosok szemével lehetünk ennek mi is tanúi. Szépen békésen alszanak az emberek, majd arra ébrednek, hogy berezonál az ablaküveg a lökéshullám következtében, és csak azt látják, hogy lángol az erőmű. Úgy, ahogyan a sorozatban is bemutatták nagyon sok ember nem volt tisztában vele, hogy mi is történt valójában. Sokan mindössze egy kis üzemzavarnak gondolták, vagy egy kis elektromos tűznek, és emiatt még az erőműhöz közeli vasúti hídhoz is elmentek, hogy onnan “csadálják” meg a történteket. Még meg is jegyezték, hogy milyen szép a látvány. Mára már nem élnek.

A sorozat talán egyik legjobb része az, hogy több szereplő szemszögéből mutatja be a történteket. Megismerhetjük a tűzoltót, és a feleségét, Vasilij és Lidmilla Ignatyenkot; az erűmű különböző dolgozóit, Gyatlovot, Tuptunovot és Akimovot; na és persze a pártirányítás néhány tagját is, mint például Boris Scherbina minisztertanácsi elnökhelyettest, sőt még a nagy Gorbacsov is színre lépett.

chernobyl-3

Tudomásom szerint az HBO munkatársai felkeresték a még élő szemtanúkat, egykori dolgozókat, és az ő elmesélésük, fellelhető archív felvételek, valamint persze a különbözőfajta hivatalos, vagy nem hivatalos dokumentumok alapján készítették el ezeket az epizódokat. Emiatt is lehet nagyon realisztikus ez az alkotás. Realisztikus, izgalmas, profi, de egyben mégis beleborzong az ember, pláne az a korosztály, akik akkor élesben is átélték a 33 éve történteket.

Én 1992-ben, az atomkatasztrófa után 6 évvel születtem, így én már csak elmesélésből, és filmekből tudhatom, hogy annak idején mit éltek át a magyarok, amikor már ténylegesen tudták, hogy mi történt. A Szovjetunió próbálta titkolni, hogy mi történt, ezzel sok-sok ember halálát okozva. Megnövekedett a rákos megbetegesések, és a művi abortuszok száma. Egyik ismerősöm azt mesélte nekem nem is olyan régen, amikor előjött erről a szó, hogy az eset utáni években az orvosok javasolták az állapotos nőknek, hogy vetessék el magzatjaikat, mert attől tartanak, hogy torzulással, deformációval, vagy akármilyen más szervi problémával jönnének a világra. Az atomkatasztrófa sok ember életét megváltoztatta világszerte. De a legjobban azokét, akik a szennyezett 30 kilóméteres zónában laktak.

Néhány idősebb egykori lakó visszaköltözött a közeli falvakba, de Pripjaty városa még így 33 év elteltével is üresen áll. Nem költöznek már ide vissza emberek. A halott város megmarad a Szovjetunió utolsó városának. A kitelepítés, majd a Szovjetunió megszűnése után senki nem foglalkozott a korabeli jelképek eltávolításával, így még fellelhető a régi címer, vagy a szovjet himnus sorai az egyik panelház oldalán.

33 évvel vagyunk a katasztrófa után, és az erőmű még továbbra is sugároz. 1986-ban a megtisztítási munkálatok után, ami több ezer emberi áldozatot követelt, a felrobbant atomreaktor fölé egy betonszarkofágot húztak, ezzel megakadályozva a radioaktív elemek további terjedését. De ez mindössze tüneti kezelés volt csak. A szarkofágot mindössze 30 évre tervezték, de már a 2000-es évek elején készített videófelvételekből is látszott, hogy megsérült, lyukak és repedések vannak rajta. Nem volt védelem, ideig óráig lehetett húzni a dolgokat, de a szakértők már a szarkofág beomlsától tartottak.

tmp_wKBcQo_e680b7887e8de748_GettyImages-72450926.jpg

Az új acélhangár ötlete a 2000-es évek közepe felé jelent meg. Ezzel tulajdonképpen az egész sérült 4-es reaktort lefedik, és a hangár alatt megkezdődhetnek a radioaktív anyagok felszámolása. Az új szarkofágot az erőmű mellett építették fel, és egy sínrendszer segítségével gépekkel toltak a régi szarkofág fölé. Ez végül 2017-ben készült el nemzetközi összefogással. Ezzel elvileg 100 évre biztosították, hogy a radioaktív anyagok nem kerülnek a levegőbe.

Én a mai nappal a mini széria végére értem, amire talán az a legjobb szó, hogy hatásos. Hiába nem éltem még akkor, számomra is sok-sok felkavaró történetszál volt, ami után azt mondtam, hogy jó, én ezt nem nézem tovább. Ennek ellenére mindig erőt vettem magamon, hogy folytassam. Mindenesetre kell hozzá egy idegrendszer.

Ti végignéztétek a sorozatot? Szívesen várom olyan emberek történeteit a komment szekcióban, akik akkor éltek, és átélték mindezt. Kíváncsi vagyok, hogy az akkori magyar ember mit is gondolt először, amikor meghallotta azt, hogy Csernobil.

Reklámok

3 thoughts on “Csernobil

  1. Én 1980-ban születtem, én is gyerek voltam még akkor, nem sokat hallottam az esetről és nem is foglalkoztatott igazán a téma, de azóta megtudtam egy-két dolgot, és rájöttem, hogy ott is ugyanaz volt, mint minden balesetnél. Mindig akkor van baj, ha valaki valamilyen szabályt nem tart be. Ez történt Csernobilban is, és ezért volt ez a baleset.

    Kedvelés

  2. Csak kis nyelvtannácizás. Szovjetunió az rövid u. A csernobili erőmű az kis csé, mert nem az a tulajdonneve. A nevek leírásában pedig kevered a magyar és az angol írásmódot. Néha abban is hibázol. Uljana Komjuk, Valerij Legaszov, Borisz Scserbina. Vaszilij Ignatyenkó, Ludmilla Ignatyenkó.
    Egyébként van emlékem a furcsa égboltról,a május elsejei felvonulásról, “hugyé-szaré” osztott, korábban csak primőrkènt hozzáférhetetlen leveles zöldségről, amit miután az információk lassú terjedésével párhuzamosan már nem lehett eladni, ezért felzabáltatták a közétkeztetésben, a katonaságnál, vagy takarmányként. A tejet senki nem akarta megvenni, ezért a tejporgyárakban hullott az emberek haja.
    A katonaságnál éjjel nappal jártak ( utána agusztusban vonultam be) a sugármentesítő Uralok.
    Ami felbosszant az ügyben, hogy akkor, igaz igen sokára, de nagyobb károkról és több áldozatról számoltak be azok, akiknek ez egyáltalán nem volt érdeke, szemben a mai bagatellizáló libsi mainstream véleményformálókkal, mintegy mosdatva elvbarátaikat.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s