Avagy ilyen Ubul, ha ledönti a lábáról a megfázás…

Sziasztok!

Két dologból lehet igazán megtudni, hogy ténylegesen beköszöntött az ősz. Az egyik a falevelek sárgulása, bár őszintén szólva én még annyira ezt nem tapasztalom. A mások pedig, hogy az ember életébe menetrendszerűen megérkezik a vírusos megbetegedés, ami egy időre ledönti a lábáról. Velem is most ez történik. Lekopogom, de már azt érzem, hogy a végefelé járok. Mármint nem az életem vége felé, hanem a vírusos fertőzésből kezdek kikecmeregni.

Senki sem szereti ezt az időszakot. Sokkal jobban el lehetne tölteni azt a pár napot, amikor az ember ilyenkor azzal tölt el, hogy kikúrálja magát, na meg persze, hogy többezer forintot költsön el különbözőfajta gyógyszerekre. Én is csak egy doboz lázcsillapítóért, és egy doboz torokfertőtlenítőért fizettem több, mint 3000 forintot.

Sokan ilyenkor elvonulnak betegszabadságra, hogy nyugodt körülmények között gyógyuljanak meg, s majd megújúlt erővel térjenek vissza a munkahelyre. Én ebben egy kicsit eltérek az átlag emberektől. Őszintén szólva nekem van egy határ, ami alatt nem állok le a tanítással. Ez a határ pedig a 38.6 Celsius-fokos láz. Ez alatt az érték alatt rá nem lehet venni, hogy leálljak a munkával. Ilyenkor még mindig érzek magamban annyi erőt, hogy összeszedjem magam és tanítsak. Mindig is rossz érzéssel fogott el, ha kimaradtam a munkából és ezáltal másnak kellett helyettem dolgozni. Tudom ez ilyen pitiáner baromságnak tűnhet, hiszen a lebetegedésről nem tehet az ember, de mégis úgy érzem, hogy ezáltal másnak csinálok plusz munkát, és az valamilyen szinten mégiscsak kicseszés. Igazából ez ugyanannyira kicseszés, mint velem a betegség, de elég, ha csak egy ember “szenved”, ne kelljen többnek is. 😀

Amúgy én arra jöttem rá, hogy én borzasztó vagyok, ha lebetegszem. Ez általában 5-9 napig tart nálam, és tényleg minden évben ilyen október közepe környékén jelentkezik. Az első két napban csak belassulok, hamarabb elfáradok, és javarészt elkezd fájni a torkom. Majd az utána levő napokban hőemelkedés és láz jelentkezik, ami hatására, ha éppen nem dolgozom, akkor minden más szabadidőmben alszom, vagy a WC-n vagyok. Az utolsó pár napban pedig a közérzetem kezd helyreállni, de “orr”bitális módon elkezd folyni az orrom. 😀 Ez van jelen pillanatban, éppen a második csomag 100-as papírzsepimet fogyasztom tegnap délután óta.

man-flu.jpg

Van egy másik rossz szokásom is. Amíg lábra tudok állni, addig nem megyek el orvoshoz, akármilyen szarul is legyek. Bennem ez nagyon rossz emlékként maradt meg. Gyerekkoromban nagyon jó gyerekorvosom volt, aki mindig minden kisebbnagyobb megbetegedésből kigyógyított pár nap alatt. Majd, amikor háziorvost kellett választanom, akkor nagyon rosszul választottam. 2015-ben az első gyomorfekélyemet félrekezelte, és antibiotikumot adott rá, ami miatt még rosszabb lett a helyzet. Én azóta nem jártam nála, és nem is tervezem, hogy hozzá menjek akárilyen bajom is legyen.

Ha beteg vagyok, akkor mindig a gyerekorvosomtól kapott jó tanácsokat használom azóta is. Ha fáj a torkom, akkor fagyit eszek és jegesteát iszom, ha a gyomrom rossz, akkor meg kólát iszom és ropit eszem mellé. Hihetetlen, de ezek tényleg beválnak.

Most pedig összeszedem magam, mert délután dolgozom, és nem nézhetek ki úgy, mint egy mosogatórongy. 😀

Reklámok

2 thoughts on “Az a fránya betegség

  1. Miért éppen 38,6? Ez pontosan 2 fokkal magasabb a normálisnál. Tudatos elhatározás volt ez a határ, vagy csak megfigyelted, hogy ilyen magas lázzal már nem bírod?

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s