Ma már nem használjuk.

Sziasztok!

Nem tudok aludni, és úgy döntöttem, hogy akkor nem várok reggelig és most írok nektek egy cikket. Igaz a legtöbb követőm a Facebookon csak reggel fogja látni. Szóval ma a youtube feldobott egy régi Szomszédok részletet, ahol a gazdagréti szuperhős Vágási Feri és Kutya bácsi beszélgetnek a modern technikáról, miközben a panelhős floppy lemezekről töltötte fel az adatokat a még MS-DOS rendszeren futó számítógépére. Akkor még nem volt tíz rugója a mikroszoft vindovz 95-re. 😀

A nagy floppy-zás közepette nekem is előjöttek azok a bizonyos régi emlékek. 10 éves voltam, amikor egy nálamnál jóval öregebb számítógépet kaptam, amin tulajdonképpen mindent tudtam csinálni, csak azt nem, amit szerettem volna. Ez a számítógép már akkoriban is elavult modellnek számított. Annyira régi volt, hogy a HDD-je mindössze 512 MB volt csak, tehát az oprendszeren kívül csak kisméretű jegyzettömb dokumentumokat tudtam menteni. Képeket és zenéket már nem tudtam felmásolni. Ezen kívül még annyira régi volt, hogy a kis floppy lejátszón kívül nem volt benne semmi más. Se CD/DVD lejátszó, sem USB port.

A kisméretű meremlemez miatt volt szükséges, hogy jól betárazzak floppy lemezekből, hiszen arra tudtam lementeni mindent. Emlékszem, hogy már akkor nagyon vágytam rá, hogy a The Sims-szel játszhassak, de erre sajnos nem volt lehetőség, és csak a floppy lemezekre írható flash játékokkal kellett beérnem. Abban az időszakban minden születésnapra, névnapra, karácsonyra, húsvétra floppy lemezt kértem. Soha nem volt elég.

a_043_dpa-pa_87366989_gettyimageshungary_eza-e1498832042502.jpg

Most pedig egy kicsit szárazabb wikipedia részlet következik arról, hogy mi is a floppy tulajdonképpen.

8″ hajlékonylemez

A korai, 8 hüvelykes meghajtók méreteik miatt még külső egységek voltak. A lemezek kapacitása típustól függően 160-500 KiB volt.

A magyar gyártmányú EMG-777 típusú számítógépekben ilyen meghajtók voltak a monitor mellé beszerelve.

Érdekesség, hogy a KiB rövidítés kibibájtot jelent. Ebben mérték a floppyk terjedelmét.

5 1/4″ hajlékonylemez

A flopilemez egy négyzet alakú, 133×133 mm méretű borítóban van gyárilag elhelyezve. A működéshez a borító speciálisan van kialakítva, és lehetővé teszi, hogy a meghajtó használat közben nagy sebességgel forgassa a lemezt. A használatban két további kivágás játszik szerepet. Egyiken az író-olvasó fej fér hozzá a lemez felületéhez, a másik, 4-5 milliméteres kivágás pedig az írásvédelmet teszi lehetővé: a rést fényt át nem eresztő anyaggal leragasztva nem írható a lemez.

Az 5,25-ös meghajtó már a gépházba beépíthető készülékek közé tartozott. (Ennek mérete határozta meg a mai PC-k “nagyhelyét”.) Ezek már az otthoni felhasználók által is elérhető árú és méretű eszközök voltak. A lemez behelyezése után a képen jól látszó kallantyút elfordítva jött létre a mechanikus kapcsolat a forgatórendszer és a lemez között. Kivételnél a kallantyú elfordítása után egy rugó lökte ki annyira a lemezt, hogy kézzel ki lehessen venni.

A kisebb tudású készülékékben csak egy író-olvasó fej volt. Ezekben a kétoldalas lemezek használata körülményes volt, és a kétfejes meghajtókkal formázott lemezeket sem lehetett oldalanként használni. Ilyen volt például a Commodore 1541/I 5,25-ös lemezegység is, ami a tápegységgel és a vezérlőelektronikával volt egy házban.

Az 5 1/4″ méretű lemezek járatos tárolási kapacitása a 8 bites Commodore gépeknél 170 KiB, PC-knél 360 KiB és 1,2 MiB, Commodore Amigánál 440, 880 és 1760 KiB.

3,5″ hajlékonylemez

A kislemeznek, kisflopinak, mikrodiszknek is nevezett lemez kisebb méretű és nagyobb kapacitású előbbi társánál, ugyanakkor a meghajtón kívül az olvasófej hozzáférését biztosító nyílásokat egy fémlemez takarta, ezáltal kevésbé volt sérülésnek kitéve. A 3,5″ méretű flopik leggyakoribb tárolási kapacitása 720 KiB, 1,44 MiB, később 2,88 MiB, a tok mérete 90x94x3,3 mm. A műanyag védőtok egyik sarkát “levágták”, ami megakadályozta azt, hogy a lemez fordítva kerüljön a meghajtóba. A meghajtóba téve helyére “kattant”, a kivételhez egy kis gombot kell megnyomni (a képen jobboldalt, alul). A lemezműveleteket a készülék homloklapján elhelyezett LED jelezte. Elsősorban a számítógépházba beépített egységek voltak, de később megjelentek a külső csatlakozású meghajtók is. A kemény tokozás lehetővé tette, hogy az írásvédelmet egy apró lemezke eltolásával végezzék; ennél az 5 1/4″-es flopival ellentétben a fény áthaladása esetén nem lehetett írni a lemezre.

A 3,5″-es méretű hajlékonylemez-rendszert – 3 hüvelykes kivitelben – Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban. A lemezt és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtót szabadalmaztatták, de később nem általánosították, így a cég elveszítette az oltalom lehetőségét. 1982-ben az Amdek állt elő az AmDisk-3 mikroflopilemez-rendszerrel, amit az Apple II Disk II csatolókártyájához terveztek, de később más rendszereknél is alkalmaztak.

2010 áprilisában a Sony bejelentette, hogy 2011 márciusára végleg felhagynak a flopilemezek gyártásával.

A Verbatim ezt követően nyilatkozta, hogy a 3,5″-es lemezek gyártását tovább folytatja.

floppy-disks-flickr-the-difference

A floppy lemezek a 2000-es évek közepe felé szinte már teljesen eltűntek. A helyüket felváltotta először a CD, majd a DVD és a Blu-rey lejátszó, illetve az USB portokon keresztül csatlakoztatható különbözőfajta, nagy tárhellyel rendelkező adattárolók. Manapság pedig már a felhőtárhelyeknek köszönhetően nincs is szükségünk kézzel fogható adattárolókra.

Az alfagenerációs gyerekek már élőben nem is láttak floppy lemezt, számukra ez mindössze az MS Officból lehet ismerős, mint a mentés gomb ikonja. Ti még emlékeztek ezekre a kisteljesítményű adattárolókra?

Egy gondolat “Retro percek – Floppy” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s