Az egyik legrondább betegség. 

Sziasztok!

Hihetetlen, de ezen a nyáron már második alkalommal tudok leülni a blogom elé, hogy valamit írjak is. Túl vagyok a rövidke háromnapos mininyaralásomon, ami rengeteg energiát adott számomra, hogy egy jó félévig újra legyen erőm az egyetemhez és a munkához. Még egyelőre elképzelésem sincs, hogy hogyan fog kinézni szeptembertől az egyetemi hibrid oktatás, de nagyon bízom benne, hogy nem kell átélni hegy újabb távolsági oktatást.

Ma pedig egy olyan dolog jutott eszembe, amiről már marha rég le akartam írni a gondolataimat, de mindig volt valami más, ami miatt ezt toltam. Ez nem más, mint az irigység. Az irigység megtalálható a mindennapjainkban szinte mindenhol. Család, barátok, munkahely, szinte elkerülhetetlen, hogy valami irigység ne üsse fel a fejét az apróbb dolgoktól kezdve a komolyakig.

Persze az irigységnek is vannak fokozatai, hiszen szinte napi szinten belegondolunk abba, hogy nekünk is esetleg milyen jó lenne az ami másnak megadatott. Szerintem ezzel még ilyen kis kósza gondolat szintjén nincs is baj. Én is meg szoktam jegyezni, hogy milyen jó, hogy valaki el tudott menni nyaralni, én is szívesen mennék, de tényleg, kb. ennyi. Én inkább örülök annak, ha valaki elér valamit. Sőt sok esetben büszke vagyok inkább az illetőre, minthogy irigyelném tőle azt, amit ő elért, én pedig nem.

Az irigység akkor válik veszélyessé, amikor egy enyhe rosszindulattal együtt társul. Amikor valaki nem képes megemészteni azt, hogy más sikeresebb nála, vagy több mindent ért el, amire esetleg ő vágyott. Én ezt nemes egyszerűséggel emberi butaságnak hívom. Tudjátok van ez a vicc is:

– Jajj főnök de jó színed van! A Balcsin voltál nyaralni?
– Nem, a Hawaii szigeteken.
– Jah, akkor a k*rva anyádat!

Szóval számomra ez az egyik legvisszataszítóbb dolog, ha valaki irigységből bántja a másikatm, csak azért, mert valaki elégedetlen a saját életével, és azt másokon akarja levezetni.

Woman having fancy for friends candy

Erre csak azt mondom, hogy mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy változtasson az életén, csak eltökéltség, motiváció, és kitartás szükséges hozzá. Számomra is sok minden volt az életemben, amit szerettem volna elérni. Kövérként frusztrált, hogy másoknak jó alakjuk van. Elkezdtem fogyókúrázni, és az első kudarc után nem adtam fel. Szerettem volna kipróbálni magamaz online nyelvoktatás világában. Létrehoztam a Gergő’s English Clubot, ami által eljutottam Szalai Nórihoz és az 5 Perc Angolhoz. Szerettem volna nyelviskolában tanítani. Jött a lehetőség, éltem vele, és a nehéz időszakban sem adtam fel. Utáltam a Károlin tanulni. Újrafelvételiztem az ELTE-re és felvettek.

Sokan akik csak irigykedni tudnak azok az esetek többségében bele sem gondolnak, hogy egyes esetekben mennyi munka, kitartás, és esetleg lemondás áll a háttérben, hiszen ők csak a felszínt látják.

Sajnos én is megtapasztalhattam, hogy az irigység mire képes családon belül. Nem vagyok gazdag ember, sosem volt célom rongyrázó életet élni. Ami nekem a legnagyobb büszkeségem, hogy jó munkahelyem van és imádom azt csinálni, amivel foglalkozom. A kijárási korlátozások alatt több időm jutott munkára. Sőt sok esetben még emiatt rosszul is éreztem magam, mert nem egy ismerősöm nagyon megsínylette ezt az időszakot, szóval ezért is nem rinyáltam, hogy milyen sok, és milyen fáradt vagyok, mert örültem, hogy egyáltalán van. A családomon belül pedig nem mindenki gondolkodott így. Valakinek ez kimondottan bökte a csőrét és csak csalódott hangonnyugtázta, hogy de jó nekem.

Sosem értettem, hogy miért jó más életével foglalkozni, meg azzal, hogy másnak mennyivel jobb. Azt kell megbecsülni, ami az adott pillanatban van. Nem vágyom rá, hogy millióim legyenek, nincs igényem nagy házra, luxusnyaralásokra. Boldog vagyok, hogy van egy budapesti albérletem, ahol lakhatok, és szépen lassacskán tudom alakítani olyan stílusúra, ahogyan nekem tetszik, örülök, hogy három napra el tudtam menni pihenni és végtelenül hálás vagyok, hogy olyan munkahelyem van, ahol megbecsülnek, és számítanak rám.

Bár az esetek többségében azt veszem észre, hogy az igazán irigy emberek nem is a kézzel fogható dolgokra irigyek, hanem arra, ha valaki boldog és kiegyensúlyozott. Az irigy emberek többsége már megkeseredett, és emiatt találja meg a boldogságot abban, ha más életével foglalkozhat.

Nagyon nem szeretnék ilyen lenni, és csak azt tudom ajánlani mindenkinek, hogy próbáljatok meg az apró dolgoknak is örülni, hiszen rengeteg pici dolog okozhat boldog pillanatokat, perceket.

Egy gondolat “Irigység” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s