Tényleg 2021-et írunk már?

Sziasztok!

Nem is tudom hol kezdjem az egészet, talán az a legegyszerűbb, ha azt mondom, hogy boldog új évet kívánok, hiszen a blogomon ez az első bejegyzés 2021-ben. 🙂 Belevágunk hát egy újabb évtizedbe és megint csak fogom a fejem, hogy eltelt egy év, hogy szinte semmi nem történt velem azon kívül, hogy a koronavírus miatt egy csomó jó dologról lemaradtam. Ebbe viszont nem szeretnék belemenni, mert szomorkodni ráérünk egész életünk során, én pedig továbbra is szeretnék egy olyan ember maradni, aki előbb észreveszi a jót, aztán majd csak utána kezd kétségbe esni, hogy mennyire szar is ez a világ.

Az új évről egyelőre nem tudok nyilatkozni, hiszen még csak kilenc nap telt el, viszont ez egyben azt is jelenti, hogy már csak mindössze 19 napig mondhatom el, hogy huszonnyóc éves vagy, aztán utána hiába csak 29 leszek, biztos vagyok benne, hogy mindenki azt fogja mondani, hogy 30 éves vagyok. De hát ez van, az idő múlásával nem tudom felvenni a harcot és nem tudom az életkoromat befagyasztani úgy, mint a The Simsben. 🙂 Mondjuk ezzel nincs is baj, hiszen mostanában inkább előnyét érzem annak, hogy már nem csak ágról szakadt fiatalfelnőtt vagyok, hanem már rendelkezem némi tapasztalattal is.

Amúgy lementek az ünnepek is és képzeljétek el, hogy a nagy évvégi hajtás számomra végetért december 21-én és onnantól kezdve két hét pihenőm volt. El sem tudom mondani, hogy mennyire fura volt. Eleinte élveztem, hogy nem kell korán kelnem, nem kell rohannom, nincs idegeskedés, stb, viszont három nap után már felettébb unalmassá vált. Mindenesetre egy biztos, hogy ebben az időszakban sikerült bepótolnom mindazt az alvásmennyiséget, amit 2020-ban kihagytam. A karácsony (amit még mindig kis betűvel írunk) pedig lement mindenfajta probléma nélkül. A covid azért egy kicsit furává tette azt az egész szituációt. Ennek ellenére kihasználtam a lehetőséget, hogy szenteste nem volt kijárási tilalom és éjszaka elmentem lefotózni a legújabb komáromi hidat, ami a Monostori híd névre hallgat.

Nem szokásom újévi fogadalmakat tenni. Az utolsót 2010 január 1-jén tettem, amiről már elárulhatom, hogy a fogyásom volt. Bár ezt nem tartanám fogadalomnak, de nagyon szeretnék többet fotózni. Tavaly két olyan alkalom is volt, ami teljesen visszaadta a régi lelkesedésemet. Először ősszel jött vissza a régi érzés, hogy fotózni szeretnék.

Ezalkalommal a Fiumei útí sírkertbe látogatam el, hogy a különböző fajta egyedi sírköveket örökítsem meg. Kicsit fura ezt mondani, de a temetőnek egy olyan pozitív kisugárzása volt, hogy szinte oda vonzott, hogy készítsek egy fotósorozatot. A második alkalom pedig a Dobogókői kilátó volt. Nem vagyok egy természetfotós, de a tipikus téli tájképek elkészítéséhez ez egy tökéletes helyszín volt. Meg amúgy is imádom a telet és a hideget. Annyira hideg volt, hogy 5 perc fotózás után már alig bírtam lenyomni a gombot a fényképezőgépen. 🙂

Úgy érzem, hogy ezen a ponton kéne arról írnom, hogy mit kívánok, vagy mit várok el az új évben. Erre nagyon egyszerű választ tudok adni! SEMMIT, max annyit, hogy ne legyen rosszabb, mint az előző. 2020-ban sok jó és sok rossz dolog is történt. Emberek jöttek-mentek! Én továbbra is próbálom mindennek a pozitív oldalát látni és az apró örömöket is észrevenni, hiszen így jó élni az életet. 🙂

Nektek hogy indult az új év?

Egy gondolat “Húszhuszonegy!!!” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s