Avagy én is beadtam a derekam végül.

Sziasztok!

Éppen a mai nap folyamán keptam meg a jelzést, az egyik rendszeres olvasómtól, Andrástól, hogy nagyon régen írtam és ideje lenne produkálnom valamit, mert már nagyon hiányolja, hogy olvasson valamit tőlem. Számomra mindig nagyon jól esnek az ilyen visszajelzések. Igaz mostanában a Facebookon vagyok aktívabb, de ez csak azért van, mert nagyon kevés az időm és jóval időtakarékosabb valamit a Facebookon megosztani, mint itt nekiállni egy cikk megírásának. Ennek ellenére nem tűntem el, de amíg az egyetemen nem ér véget a szorgalmi időszak és nem vizsgázom le a négy elméleti tárgyamból, addig csak nagyon ritkán fogok tudni ide írni.

Most pedig úgy döntöttem, hogy egy olyan témával kapcsolatban írok, ami nagyon megosztó az emberek körében, ez pedig maga az iPhone jelenség. Szerintem azzal nem árulok el nagy titkot, hogy nagyon sokan csak azért vesznek Apple termékeket, mert borzasztóan menőnek hiszik magukat tőlük és jóval kevesebben vannak azok, akik a funkciója miatt választják. Az iPhone magyarországi megjelenése óta egy ilyen bazi nagy státuszjelenség alakult ki. Manapság már szinte mindenki azt nézi a másiknál, hogy milyen mobiltelefonja van. Sokak szerint az már sokat elárul valakiről, hogy milyen mobiltelefont választ.Sőt több ismerősömtől is hallottam, akik az üzleti szektorban helyezkedtek el, hogy a komoly tárgyalások is úgy folynak, hogy először mindenki kirakja az asztalra a mobiltelefonját és az alapján döntik el, hogy kit lehet komolyan venni.

Bár lehetséges, hogy most nem leszek sokak kedvence, de azt kell mondanom, hogy amit fentebb említettem az egy marhaság! Mármint nem az, hogy az iPhone egy státuszszimbólum és az alapján ítélik meg a másikat, hanem az, hogy a mobiltelefon márkája bármit is elárul annak a használójáról. Az iPhone közel nem annyira jó, mint amilyennek be van állítva és közel nem ér annyit, mint amennyiért a Magyarországon osztogatják. Sőt kijelenthetem, hogy egy túlárazott kacat!

Nos, ilyenkor szokták a fejemhez vágni a nagy Apple fanok, hogy én csak amiatt vélekedem így a Steve Jobs által megteremtett márkáról, mert nekem nem telik rá és mindössze az irigység beszél belőlem és biztosan nem volt még a kezemben egy iPhone sem. Ez a “vád” részben igaz volt egészen 2021 februárjáig. Tény és való, hogy sosem volt iPhone a kezemben korábban, de nem azért, mert nem tudtam volna venni, de így is túlárazottnak gondoltam. Idén viszont meggondoltam magam és mégis beruháztam egy Apple készülékre. Az elmúlt 6 évben három telefonom volt, mind Android operációs rendszerrel és mindegyik két év használat után elkezdett tönkremenni. Egyedül amiatt adtam iPhonra a fejem, mert bárkivel beszéltem azt mondták, hogy 3-4-5 éve megvan nekik a készülék és az volt a legnagyobb gondjuk vele, hogy betört a kijelző, amikor leejtették.

Februártól egy zöld színű iPhone 12 készülék tulajdonosa vagyok és őszintén szólva egy kicsit sem érzem magam különbnek emiatt, sőt még szebb és fiatalabb sem lettem. Azt sem gondolom, hogy ettől jobbak lennének az egyetemi eredményeim és zt sem, hogy jobb tanár lennék. Ugyanolyan mezei egyszerű idióta maradtam, mint voltam.

Most viszont így két hónap elteltével most már ténylegesen is tudok vélekedni arról, hogy milyen egy iPhone-t használni. Szokásomtól eltérően most a negatív oldalával fogom kezdeni az analízist. Szóval számomra ami nagyon nem tetszik, hogy semilyen “megszokott” csatlakozóval (USB, jack) nem kompatibilis és a készülék csomagolásában mindössze adatkábel található, a töltőfejet külön meg kellett venni. Ezen kívül még az iOS operációs rendszer zártsága is tud bonyodalmakat okozni néha. Mondjuk ez utóbbi leginkább a technikai balfaszságomból adódik.

Viszont be kell vallanom azt is, hogy a készüléknek rengeteg jó funkciója is van. Ami nekem a legjobban tetszik benne, hogy a kezelése nagyon egyszerű, hiszen szokták volt mondani, hogy ez egy buta okostelefon buta amerikaiak számára. Ezúton minden amerikai ismerősömtől elnézést kérek ezért a kijelentésért. Visszatérve az egyszerűségéhez, nekem ez egy nagyon nagy előny, hiszen én borzasztóan nem értek ezekhez a dolgokhoz. Lehet, hogy nem vagyok egy mai fiatal, de sosem értettem ezekhez a kütyükhöz. Ilyen esetekben mindig ki kell “gugliznom”, hogy mit hogyan lehet beállítani.

Amit még el kell ismernem, hogy a kamerája szuper és simán felveheti a versenyt egy kompakt fényképezőgép kamerájával. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy felhagyok a DSLR fotózással, mert nincs olyan telefon kamera, ami azt ki tudná váltani.

A fő szempont, ami miatt ezt a készüléket választottam az volt, hogy ne kelljen újabb telefont vennem két év után és bárkivel beszéltem azt mondták, hogyha rendeltetésszerűen használom, akkor tartós lesz. Ilyen szempontból nem lesz vele problémám, hiszen nem a telefonon lógok non-stop. Én tényleg csak telefonálok, vagy akkor nézek rá a messengerre, ha jelez. Normál esetben nem! Minden más munkámra ott van a laptop.

Zárásként továbbra is csak azt tudom mondani, hogy jó a telefon, de nem annyira jó, mint amennyire be van harangozva. A későbbiekben sem gondolnám azt, hogy emiatt bárki is különbe lenne és másképp kéne rá nézni. Szeretném megérni azt a világot, hogy ne a telefonjaink márkája alapját ítéljük meg egymást.

Egy gondolat “Apple iPhone, mint státuszszimbólum” bejegyzéshez

  1. Nekem még nem volt Apple telefonom, egyelőre még másfajta “okos” sem, főleg az ára miatt, ezért nem tudok érdemben hozzászólni, de azzal nagyon egyetértek, hogy ne ez alapján ítéljünk meg másokat.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s