Ez is egy jó történet. Nem olyan sokan tudják ezt rólam, de eredetileg Alkalmazott fotográfus végzettségem van. Tanulmányaimat Győrben végeztem az Oktáv továbbképző központ által szervezett kétéves tanfolyamon, Szabó Béla fotóművész szárnyai alatt.

A fotográfia számomra már gyermekkoromban is nagy szerepet töltött be az életemben. Már kisiskolásként is imádtam használni anyukám fényképezőgépét, és minden olyanról fotót készíteni, amire úgy gondoltam, hogy szép. Természetesen ezek csak apró kattintgatások, próbálkozások voltak. Annyi idősen még fogalmam nem volt róla, hogy mi az az utómunka.

Első saját fényképezőgépemet a kilencedik születésnapomra kaptam nagymamámtól. mindketten nagyon büszkék voltunk. Ő azért, hogy megvehette nekem életem első fényképezőgépét, én meg azért, mert megkaptam. Természetesen intésként megkaptam, hogy nagyon figyeljek oda, hogy mit fotózok, mert csak 24 kockás a tekercs, és azt be kell osztanom.

Arra emlékszem, hogy soha nem szerettem olyan fotókat készíteni, amin emberek voltak. Ha kirándulni mentünk, akkor mindig próbáltam olyan fotókat készíteni, amivel másoknak meg tudok mutatni dolgokat. Az évek folyamán bárhová mentünk a fényképezőgépem mindig velem volt. Az évek folyamán pedig szépen lassan új, és professzionálisabb felszerelést próbáltam beszerezni, a számítógép és az internet segítségével pedig tesztelgettem az utómunkát a képszerkesztő programokkal.

2010-ben, amikor középiskolában végzős voltam nem tudtam eldönteni, hogy mit kezdjek magammal. Szerettem volna elmenni egy évre Finnországba, de sajnos az a terv nem jött össze. Egy év elteltével újra eljutottam a továbbtanuláshoz, amikor el kellett döntenem, hogy melyik álmomat teljesítsem be. Úgy döntöttem, hogy fotós leszek.

 A kétéves képzés alatt egy nagyszerű, minőségi oktatásban vehettem részt. Szabó Béla nagyon lelkiismeretesen átadta a szakmai tudást, és rengeteg stúdiós és szabadtéri fotózásnak lehettünk részesei általa.

Végül úgy alakultak a dolgok, hogy mégsem a fotózás lett a hivatásom. Az évek alatt rá kellett jönnöm, hogy számomra a fotózás szenvedély, és saját örömömre szeretek alkotni úgy, ahogyan azt én szeretem. Természetesen egy-két alkalommal TFCD alapon be szoktam vállalni portfóliók és esküvői fotók készítését, csak, hogy azért mégse felejtsem el az eredeti szakmámat is.

Az egyik kedvenc műfajom a street fotó, de ezen kívül nagyon szeretek sötétedés után hosszú záridős fotókat is készíteni. Mivel a blogom megújult, ezért úgy gondoltam, hogy itt is létrehozok egy galériát, ahol néhány munkámat megtekinthetitek.