Sziasztok!
Ritka pillanatok egyike történik jelenleg az életemben. Itt ülök az Allee-ban és szó szerint nem csinálok semmit, csak nézelődöm és közben gondolkodom sok mindenen.
Mára egy érdekes téma jutott az eszembe, még pedig az, hogy megéri-e igazat mondani. Múlt héten írtam meg ugye egyik újabb tapasztalatomat a Magyar Államvasutakkal kapcsolatban és természetesen nem kellett sokat várnom, hogy megkérdőjelezzék a szavam hitelességét.
Nagyon sokan vádoltak meg azzal, hogy én ezeket a történeteket csak azért találom ki, hogy mocskolódhassak és nagyobb látogatottságra tegyek szert. Ez nem igaz, amit ezen a blogon írok, az mind igaz történet. Na de nem is ez a lényeg. A történeteim igazságtartalmát megkérdőjelezve kaptam egy szolid fenyegetést is, ha nem állok le, akkor nyilvános becsületsértésért eljárást indíttatnak ellenem és, hogy abban nem lesz köszönet.
Itt jön elő a cikkem címe. Megéri-e igazat mondani? Mondj igazat és beperelnek! Ezért nem szeretem, hogy ilyen rosszindulatú ez a világ.
Talán annyival tudnám lezárni ezt a dolgot, hogy néha jobb nem elmondani az igazat, meg a véleményünket, ahogyan erről van egy mondás is: “Ne szólj szám, nem fáj fejem!” Néha egy kis hallgatás nagyon kínos pillanatoktól tudja megszabadítani az embert.
Ubul Világa 