Sziasztok!

Mi felnőttek, akik mindannyian jártak általános iskolába, vagy akármilyen középiskolába, legyen az gimnázium, szakközépiskola, vagy szakmunkásképző intézet, mindenhol előfordultak azok az osztálytársak, akik tehetősebb családból származnak. Közöttük is vannak olyanok, akik okosan, és persze vannak azok is, akik kevésbé okosan tudják kezelni ezt a dolgot. Most azokról fogok írni, akik nem tudják okosan kezelni.

Először is szeretném leszögezni, mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek, hogy egy gyerek soha nem tehet arról, hogy milyen környezetből jön, ő is ugyanolyan gyerek, mind az óvodában, mind az iskolában a szülei anyagi háttérétől függetlenül. Ezeken a helyeken nincs szegény gyerek, sem gazdag gyerek, csak gyerek van!

Általános probléma a gyerekek körében, hogy iskolás korukban, már az alsó tagozatban is, hogy elkezdenek klikkesedni. Ezekben a klikkekben elkezdődnek a versengések, hogy kinek van több kacatja, kinek van több zsebpénze és kinek a szülei keresnek jobban. A tehetősebb gyerekek nagy százaléka sajnos lenézi és nem tekinti egyenrangúnak azt a társát, akinek nincs annyi értékes cucca, mint neki. Emlékszem ez már az én időszakomban is jelen volt az osztálytársaim körében. Aki nem Nike, Adidas, vagy Puma rucikban járt az már ki volt közösítve, akiknek Ladájuk volt azt lecsórózták és, akinek pedig nem volt telefonja, vagy számítógépe azt pedig gyökérnek tartották.

Sajnos azt kell mondanom, hogy a gyerekek ezt a viselkedésformát a többivel együtt otthonról hozzák, és úgy viselkednek az iskolában, ahogyan azt otthon a szüleiktől látják. A gyerekek nagyon fogékonyak ebben a korban, és ilyenkor nagyon könnyen el tudják sajátítani mindazt, amit otthon látnak. Ha otthon azt látják, hogy a szülő lenézi a kevésbé tehetősebb embereket, akkor ő is azt fogja csinálni, mert azt hiszi, hogy az a jó. Én sajnos tanérként is tapasztalom a középsuliban, hogy még mindig előfordulnak az anyagi háttér miatti kiközösítések.

Mind a szülőknek, mind a tanároknak azt kell megértetniük a gyerekekkel, hogy egyikük sem jobb, sem rosszabb, csak amiatt, mert az egyiknek több, a másiknak meg kevesebb van. Amúgy is az a vagyon, amikről ők beszélnek nem az övék, hanem a szüleiké. Nem arra kell büszkének lenni, ha valakinek mindent betolnak a feneke alá, hanem arra, ha valaki önerőből képes elérni egy színvonalat. Valakit csak az anyagi háttere miatt kiközösíteni gusztustalan dolog. Egy embernek nem a pénz adja az értékét és erre kell a gyerekeket megtanítani. Ne értsetek félre. Nem azzal van bajom, ha valakinek van mit a tejbe aprítani, hanem, ha azt gondolja, hogy emiatt ő különb, mint a többi “átlag” ember.

Egyke gyerek létemre soha nem voltam elkényeztetve. Szüleimmel mindig próbáltunk egy átlag középosztálybeli színvonalon élni, de volt olyan bizony, hogy nekünk is nehezebben ment a szekér. Nagyon sokáig mi is egy Lada kombival jártunk, majd 2003-ban újonnan vettek szüleim egy Suzuki Ignist. Éveken keresztül hallgattam, hogy azért van Lada, mert csórók vagyunk, és nem telik jobbra. Abban az időszakban nagyon rosszul esett, hogy emiatt tartottak kevesebbnek. Sőt kinéztek amiatt is, mert nem volt 10 évesen mobiltelefonom (nem is volt rá szükségem), számítógépem is csak hatodikos koromban lett, de az internet, csak rá 3 évvel lett bevezetve. Ezek mind olyan dolgok voltak, amire akkoriban nem volt szükségem.

Nem attól lesz értékes valaki, ha minél több minden márkás cuccot megvásárol és mutogatja a külvilág felé, az emberi értékek mások, azokat nem lehet kézzel fogni. A gyerekeknek is, csak azt tudom üzenni ezzel a cikkemmel, hogy ne foglalkozzanak az ilyenekkel, ők is ugyanannyira értékesek, mint a gazdag osztálytársak és soha nem amiatt kell szégyenkezni, ha valami nincs, ami másnak van. Bízom benne, hogy ezzel az írásommal újra tudtam segíteni kicsit azoknak a gyerekeknek, akiket emiatt közösítenek ki.

Reklámok

2 thoughts on “Tehetősebb gyerekek az iskolában

  1. A gyerek nem kell érezze, hogy milyen anyagi helyzetben vannak.

    Vagyis amire szüksége van, meg kell adni, de az, hogy a szülő Nike, Puma, Adias, esetleg Armani, Gucci stb. márkájú ruhákat vesz, az már sznobság.
    Velem sosem éreztették a szüleim, hogy van amiből megvenni, nem is tudtam róla egészen 11. osztályig. Nem jártunk fényűző nyaralásokra, nem vásároltunk fölöslegesen…. és nem néztük le azt, aki nem érheti el ezt a középosztálybeli szintet (időnként felső osztálybeli dolgokat csinálva sem vágtunk fel vele a suliban) amit mi vígan megengedtünk magunknak. Mire tudatosodott bennem, hogy picit több jutott mint sokaknak, akkorra már beláttam én is, hogy a márkás ruha nem feltétlenül szükséges az életbenmaradáshoz (sem a legújabb iphone)… Ha minden szülő határt szabna a sznobságra nevelésnél, akkor nem lenne ilyen probléma az iskolában.

    Kedvelik 2 ember

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s