Az év utolsó napjához érkeztünk.

Sziasztok!

Ez a nap is elérkezett, itt van 2018 utolsó napja. Minden új év elején nehezen hisszük el, hogy ismét eltelt egy év, és szörnyülködve gondolunk bele, hogy milyen gyorsan is történtek a dolgok. Idén is hamar eltelt ez a pár napos pihenés. Számomra a karácsony villámgyorsan eltelt, és biztos vagyok benne, hogy ezt a két napot is nagyon gyorsnak fogom érezni.

Az idei évben sok minden történt. Sok jó, és sok rossz is egyaránt. Egy nehéz éven vagyunk túl, és valahogyan van egy olyan sejtésem, hogy 2019 sem lesz könnyebb. Ennek ellenére pozitívan állok a dolgokhoz, és továbbra is szeretném mindennek a pozitív oldalát látni, és megőrizni a nagy nehezen felépített optimizmusom.

Karrierem szempontjából sok változás nem történt az idén. Még mindig angolt tanítok, és néha napján egy-egy fotózást is be szoktam vállalni. Talán annyival lett sűrűbb a programom szeptembertől, hogy a komáromi TSZC Alapy Gáspár Szakgimnázium és Szakiskolában újra óraadó tanári pozícióba kerültem.

Ami az egészséget illeti, tavaly novemberben elkezdődött a bölcsességfogaim eltávolítása, amivel egyidejűleg egy daganatot is eltávolítottak. Szerencsére ez a tumor jóindulatú volt, és az egyéves kontrollvizsgálat is azt mutatta, hogy nincs újabb elváltozás. A bölcsességfogaim kezelésével pedig nem csak a több éve tartó kínjaimtól szabadultam meg, hanem egy igazán profi, kedves, és jó humorú társaságot ismerhettem meg az Andrássy Dental fogászati rendelőben. Soha nem gondoltam volna, hogy valaha is úgy fogok fogorvoshoz járni, hogy mosolygok és nem f*som össze magam a félelemtől.

Ha már a társaságnál tartunk, akkor a barátságról is érdemes pár szót említeni. Tavaly pont ezen a napon ért vége egy régi barátságom, ami nagyon megviselt. Sokat elmélkedtem, gondolkodtam, hogy mi romolhatott el, de rá kellett jönnöm, hogy barátok néha jönnek, és mennek. Ha ilyen könnyen véget tudott érni, akkor talán nem is volt igazi barátság. Szerencsére megismertem új embereket, és barátságok is alakultak ki. És természetesen ezen kívül Johira mindig számíthattam, akármi is volt, akivel napi szinten beszélek, és talán nem is haragszik meg rám, hogy itt is megemlítem, hogy pár napja adott életet a kisfiának, Bendegúznak.

Végezetül pedig nem szabad elsiklanom a blog felett sem, ami nagy büszkeségemre hatalmas változáson ment keresztül az utóbbi időben. Ez nem sikerülhetett volna Szilágyi Dávid nélkül, aki szuper fotókat készített nekem. Az új névnek, és az új kinézetnek köszönhetően többen olvassák az írásaimat, és nézik meg a fotóimat. 2018- ban pedig az alábbi cikkek kerültek be a TOP 10 mezőnybe:

  1. Itt a Pride, itt van újra… De minek???
  2. Segítséget kérni nem ciki
  3. Egyre kövérebbek a magyarok! De miért?
  4. A rasszizmus nem menő
  5. A tudatosan gyermektelen emberek
  6. Magadnak tanulsz, nem másnak!
  7. Az oktatás “apró” hibái
  8. Amiről ritkán beszélek… – Paranormal activities
  9. A ’90-es évek TV műsorai
  10. Újra a köznevelésben

Köszönöm mindenkinek, aki olvasta az írásaimat. és különböző pozitív és negatív építő kritikával illetett. Ígérem, hogy a jövőben is megpróbálok fejlődni és egy magasabb színvonalat adni, mint, amit most tudok. Örömmel láttam sok cikk alatt, akár itt, akár a facebookon, hogy sok ember van különböző véleménnyel, de nagy részük értelmes, kulturált módon nyilvánította ki a véleményét. Ígérem azt is, hogy a rosszindulatú emberekkel még ennyire sem fogok foglalkozni, mint most.

Nagyon boldog új évet kívánok mindenkinek! Találkozunk 2019-ben is. 🙂

IMG_6670-Edit.jpg

 

Reklámok

2 thoughts on “Ég veled 2018…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s